A KÖLTŐ.

Nagyjaink hatalmas árnyékában

szerényen húzom meg magam.
Ki is vagyok én,ki hasonlón tollat ragad ?
Csak egy lélek,ki a világnak szólni akar.

Szólni,betükkel eldalolni mit gondol,
lelkében épp mi dúl,mit érez,mit hordoz.
Gyönyörű betükkel,mik lesznek akkordok,
reméli fülekbe,szívekbe mélyen hatolók.

Dalolnám a világnak,becsüld az életet,
tégy,hogy ne legyen rettegés,félelem.
Szeretve szeress,a szeretetért,
ne költs júdáspénzt a barátodért.

Becsüld a napot,mit ajándékba kaptál,
érezd,ahogy meleg fénye éltet,átjár.
Tiszteld a holdat is,mely ritmusod segíti,
s mámoros éjszaka reményét vetíti.

Szeresd a gyermeket,ártatlan lelkét óvd,
az emberiségnek bennük a jövő generáció.
Szeresd a hazádat szívvel,rendületlenül,
ne tántorítson hatalom,ki a nyakán ül.

Ordít a világ, békétlensége bántja a költőt,
szeretné,ha szavai megváltoztatnák a jövőt.
Szeretett dédelgetett sorait tárja eléd,
őszinte meztelen gondolatait küldi feléd.

ÉDES M. (Zimányi Márti)

 

 

 

 

 

Zimányi Márti & ÉDES M.
Author: Zimányi Márti & ÉDES M.

Végtelen boldogsággal tölt el, hogy e közösségnek tagja lehetek. Zimányi Márti alias ÉDES M. vagyok, az idősebb korosztályhoz tartozom. Hosszú lenne leírni mi mindennel foglalkoztam, a szó szoros értelmében az élet volt a tanítómesterem. Kezdetben írói néven,ÉDES M. utóbb a születési nevem hozzáadásával jelennek meg az írásaim. Pár hónapja verseket, novellákat írok. Jellemzően az érzelemvilágom inspirál, de gyakran képzeletem szüli az írásaimat. Úgy érzem végre megtaláltam, amit kerestem. Az írásban leltem magamra, ebben tudok kiteljesedni. Kedvenc idézetem : “Olyanok vagyunk, mint a könyvek. A legtöbb ember csak a borítót látja. Néhány ember csak a bevezetőt olvassa el. Sok ember hisz a kritikusoknak. És csak egy-két ember lesz, aki ismeri a tartalmat.” (Émile Zola)

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


KiMONDÓKA

Gondtalanság a hangodban. Vidámság a mosolyodban. Valóságod gondolatban, Kimondottan kimondatlan! Némaságod túl beszédes! Véleményed túl veszélyes? Feddhetetlen így személyed? Csak a lelkednek erős méreg! Kimondhatatlanul

Teljes bejegyzés »

Gyötrelem

Sosem teszem le a tollat, Lehet csak elrakom oldalra, Lelkemből egy darabot otthagyva, Hol boldogságom is porlad.   Miért szomorúak a verseim? Valami nagyon kezd

Teljes bejegyzés »

Torzó

Meszes tekintetről varjú vájt szemet Én csak egy arckép, a világ a keret Az összevarrt ajkaim mennydörögnének Ezeregy mosatlan, reszkető vétket. ~ Mint szobrász, művét

Teljes bejegyzés »

Menthetetlenek

Rég írtam már, De megint neked írok, Ismét hozzád szólók. Úgy unom már!   Miért nem tudlak kiverni a fejemből? Tán, mert nem is akarlak;

Teljes bejegyzés »
Versek
Sütő Ágnes

Az a csepp könny

Vörösarany takarót dob az alkony, opálos fényben táncol a napkorong, Messzi vigalom hangja csendet borzol, konvojban indulnak a sétahajók. Köröttem holt kezek áldott nyomai, szép

Teljes bejegyzés »
Versek
Sütő Ágnes

Jégbe fagyott hullámok

Télbe dermedt a csend, reccsennek a tört üvegként úszó jégtáblák, Északi, hideg szelek a Balaton világát fagyba zárták. Fent vöröskék felhőn ül a nap, sugara

Teljes bejegyzés »