A Hold vallomása
Mentem. Az úton semmi nem várt,
csak por, s a csöndes, ősi nem-vágy.
Szívem táncolt, lábam botlott –
boldogságért lettem bolondod.
Az éjben mindig őt kerestem,
a Holdat, fénylőt, égi testben.
Suttogta: „Menj, a hegy hív téged,
ott él a vágy, mit rég nem érzel.”
Máskor: „Tenger! Mélye zengő.
Ott rejt a sors egy halkabb kendőt.”
S újra: „Ember. Szív. Az ölelés.”
S én hittem még – s csak mentem és…
A hegy hazudott. A víz csak súgott.
Az ember hallgatott. A csönd meg búgott.
S mikor már nem volt semmi más,
csak fáradt lábam és hiány,
az égre néztem, kérve, sírva:
– Miért csaltál meg, esték Írja?
A Hold csak állt ott, búsan, fényben:
– Én nem csaltam. Te mentél, éppen.
Amit kerestél, benned élt.
Az út csak tükröt tartott, mély
vizeket, hol végül meglátod:
magad vagy minden boldogságod.
És akkor csend lett, új, szelíd.
Nem néztem föl, csak befelé.
S ott, a szívem hallgatásán
zengett a Hold régi imája.
Author: Tóth Brigitta
Kedves Olvasók! Brigitta vagyok, egy fiatal lélek, aki az írásban és a művészetekben találja meg a világ valódi jelentését. Minden szó, minden mondat egy apró darabja annak a végtelen mozaiknak, amelyet az élet formál körülöttem. Az alkotás számomra nem csupán kifejezésmód, hanem egy utazás – egy belső táj, ahol a gondolatok szárnyalhatnak, és az érzések formát ölthetnek. Művészetemben az érzelmek finom szálait igyekszem megragadni. A vers az a tükör, amelyben a lélek színei tükröződnek, a próza pedig a világ szépségét és árnyait meséli el. A festészet titkai, a színek és formák harmóniája mindig is lenyűgöztek, és sokszor ezek a hatások köszönnek vissza az írásaimban, ahogyan a szavak is megpróbálnak egy-egy képet, egy-egy pillanatot megörökíteni. Szeretem a csendes, ámde mélyebb rétegeket keresni az életben: a törékeny, de erős emberi kapcsolatokat, az érzelmek árnyalatait, a finom, szinte észrevétlen szépséget, amit a legtöbben hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni. A művészetek azok a kulcsok, amelyek segítségével beléphetünk a lélek legmélyebb zugaiba, és talán egy kicsit jobban megérthetjük magunkat és másokat. Ez a blog az én kis világom, ahová meghívlak benneteket is. Itt megosztom veletek az alkotásaimat – verseimet, történeteimet, érzéseimet –, és remélem, hogy együtt egy olyan közösséget alkothatunk, ahol a művészet nem csupán...
