Hangjegy voltál egy kottán

Hangjegy voltál egy kottán

(ViLLaneLLE vers)

 

Mosolyod fénylett, mint arannyal írt hangjegy a kottán,

Varázslatos dallam volt az életigenlésed.

Várom, hogy, gyönyörű lelked újra játsszon az égi zongorán.

 

Amikor néztem az éji égbolt végtelen ragyogását,

A legszebb csillag tekintet rám, s villódzó szemében

Mosolyod fénylett, mint arannyal írt hangjegy a kottán.

 

Ha a távolban felcsendül Beethoven vagy Mozart,

S a művészi hangot a szél  hozza felém a szárnyain,

Várom, hogy, gyönyörű lelked újra játsszon az égi zongorán.

 

Amikor rég a koncertek élményéről lelkesen írtál,

A gyöngybetűkkel írt szépséges sorok között

Mosolyod fénylett, mint arannyal írt hangjegy a kottán.

 

Törékeny lényed hatalmas szívet rejtett,

Lágy zeneként szólaltatta meg a szeretetet.

Várom, hogy, gyönyörű lelked újra játsszon az égi zongorán.

 

Nem búcsúztál, mikor útnak indultál,

De a végtelen kék égen, a tündöklő nap tükrében

Mosolyod fénylett, mint arannyal írt hangjegy a kottán,

Várom, hogy, gyönyörű lelked újra játsszon az égi zongorán.

 

 

Czirják Tiborné Móra Gyöngyi
Author: Czirják Tiborné Móra Gyöngyi

Üdvözöllek. Czirják Tiborné Móra Gyöngyi vagyok. 1962. január 1-én születtem Makón, a hagyma városában. Első gyerekként érkeztem egy földműves családba. Az iskolai tanulmányaimat a helyi Bajza József Általános Iskola, majd a József Attila Gimnázium tanítványaként végeztem. Már az első osztály megkezdése előtt lenyűgözött a betűk, a tollak, ceruzák varázslatos világa. Elvarázsolt a csomagolópapír, a könyvek semmi máshoz nem hasonlítható illata. Magukkal ragadtak a mesék, a szépirodalom csodái. Tiszteletet váltott ki belőlem a mód, ahogyan a költők, írók a szavakkal megfestették, életre keltették a legmélyebb érzéseiket. A szívem szerint újságíró szerettem volna lenni, de mégsem jelentkeztem egyetlen főiskolára sem. Akkor még nem volt elég erős a célorientáltságom, s a kapott külső támogatás is hiányzott. Az érettségi után rövid időn belül férjhez mentem, majd ugyanilyen gyorsan érkeztek a gyerekek, szám szerint három fiú. Ezzel együtt előtérbe került a megélhetés és a napi gondok megoldására való törekvés, a nehézségek, az örömök megélése és háttérbe szorult mindaz, ami a belső hang által meg akart szólalni. Sok év, évtized után végre megszólaltak a mélyben szunnyadó szavak, s életre keltek a verseim. A mottóm: Amikor ráébredsz, hogy milyen értékes ember, lélek vagy és érzed, tenned kell valamit önmagadért, a szűkebb és tágabb világodért, nem az a...

Megosztás
Megosztás

3 Responses

  1. „A legszebb csillag tekintet rám, s villódzó szemében
    Mosolyod fénylett, mint arannyal írt hangjegy a kottán.”

    Kedves Gyöngyi!

    Csodálatosak a soraid, annyira szépek, hogy az embernek sírni támad kedve a meghatottságtól. Gratulálok! Szép, tiszta lélekre vallanak az ilyen szavak és kifejezések.

    Szeretettel: Rita

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Belső utazás

A Szent Föld titkos kertjében állok Szerető szívem belső templomában a Teremtő fényében várok. A Jóistentől szabad akaratot, szeretetet kaptam, a boldogság vízesése gyengéden átfolyik

Teljes bejegyzés »

Szerintem (szatíra)

– Mit szólsz Kökörcsin írásához? – Melyikhez? – A legutóbbihoz. Szerintem nem rossz, de én a „hogy” szó helyett, a „ha” szót tettem volna be.

Teljes bejegyzés »

Emberöltő | Széphegyi Patrik

A siralomház sűrű csendje hasítja szét az éjszakát, mely fonalakra foszlik szét, akár sötétkék szövetkabát. Új testet szab rám tűjével az asztrál-varrónő ma végre, mint

Teljes bejegyzés »

Kékhalál | Széphegyi Patrik

Merőleges párhuzam vagy, Meggondolatlan gondolatjel – Elfelejtett jelszavamban Speciális side character. Lemezem nem merev többé, Kiterjesztésed nem fut már, Elavultál, frissítelek, Upgrade, úgymond a la

Teljes bejegyzés »
Uncategorized
Tóth Lászlóné Rita

A kakas és a tyúk

Egyszer volt, hol nem volt a baromfiudvarban egy tyúkocska, aki megirigyelte a kakast. Igazságtalan az élet mondta, mondogatta magában. A kakas magasabb, erősebb, a tollai

Teljes bejegyzés »