Lottó.

Lottó.

Írta: Egyed-Husti Boglárka

A nyerő számok következnek:1,11,81,41,8

Ezek az én számaim.

Mindig megteszem őket, amikor lottózom és most kihúzzák.

Egyetlen találtat az ötös lottón.

Az én számaim. Láttom a tv-ben az ujjongást és mutatják is a főnyereményt, de egyszerűen az agyam még csak ott tart, hogy ezek az én számaim.

Hihetetlen. Kezdem lassan felfogni, hogy nyertem a lottón. Pedig nagyon ritkán veszek szelvényt. Most is csak úgy arra jártam és betévedtem megvettem és kihúzták.

Ilyenkor mit kell tenni? Kinek kell szólni?

Olyan izgatott vagyok, nyertem. Sosem nyertem semmit. Talán egyszer gyerekként egy napszemüveget, de azért ez teljesen más.

Aztán megnézem az internetet ott van egy nyertes szám vonal. Felhívom őket.

Másnap egy szép helységben találom magam. Azt hittem a pénz majd ott lesz egy nagy táskába. Megszámolva.

Persze tévedtem.

Csak egy nő volt ott és egy férfi.

Hivatalosan gratuláltak és megkínáltak egy pohár vízzel majd megkérdezték, hogy miért pont ezeket a számokat ikszeltem be. Azt hitték csaltam?

Aztán mikor válaszoltam nekik, már tudták, hogy igazat mondok. Átadtak egy kártyát, amin a pénz volt és sok sikert kívántak.

Még ma is visszagondolok arra a beszélgetésre és az én bűvös szerencse számaimra.

Vége

 

 

Egyed-Husti Boglárka
Author: Egyed-Husti Boglárka

Egyed-Husti Boglárka vagyok. Szeretem olvasni már kis gyerekként is és hamar kiderült, hogy az írás is elég közel áll hozzám. 16 éves korom óta írok először verseket, később pedig novellákat. A műveim számos antológiába, irodalmi pályázaton és internetes felületen is közelve lettek. Sok helyen Okleveles díjazásban részesültek műveim. Legnagyobb vágyom,hogy művemet az Álljunk meg egy novellára című plakáton is megjelenjen, minden évben pályázok.

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Adventi gyertya

Advent éjjelén lélekgyertyát gyújtok, Lábam nyomába hódarát fúj a szél. Jégcsipkés csúcsokra vágytam egykor rég, De poros völgyzugba taszított a sors. Szögre akasztanám a vándorbotot,

Teljes bejegyzés »

Becsapódott

Becsapódott az árnyék, és darabokra hullott, az idő tengelyét nem billentette ki, de ez csak egy kicsin múlott.   Talán mert este volt, ilyenkor kevesen

Teljes bejegyzés »

Lenéznek ránk

Lenéznek ránk a csillagok, a nem kicsik, a nem nagyok, a fényesek, a haloványok, a most születtek, a pulzálók, a ragyogók, a pislogók, a sok

Teljes bejegyzés »

Tűz szekere

Tűz szekerével az éji világot riasztod fel álmaiból. Elszabadulnak a vad ordítások, árnyak suhannak hangtalanul.   Vicsorgás tépi a rejtőző álcát, kiderül minden hamarosan Kuvik

Teljes bejegyzés »

Ködhullámok

Ködhullámok tengerében, hajóorrok csillámlanak, szétválasztják a sűrűjét, hogy újra besüssön a nap.   Author: Sáfrány János Kaposváron születtem, 5 éves koromig ott is éltem, majd

Teljes bejegyzés »

Visszacsikar

Megint rajtad jár az eszem. Éjjel verdes a szívem, Nappal meg alig eszem. Nem lakok jól csokival.   Még mindig bennem élsz. Éjjel benned verdesek,

Teljes bejegyzés »