ÉLETÜNK, HALÁLUNK
(Ennyi?)

Megszületünk, felnövünk és
álmaink sorba halnak el;
marad a munka, megélhetés…
Lejár az óra, nem húzza fel
már senki…

Amikor meghalunk, tárgy leszünk,
X kiló romlandó matéria…
Sírnak bár, akiket megelőztünk,
megy tovább minden, nincs hiba…
(Nincs hiba?)

BARÁTAIM

Nevetés, Sírás: két jó barát.
Előbbi humorral földerít;
másik eljön, hol senki se lát,
s könnyével könnyíti könnyeim.

EMBERI SORS

mi itt a nyüzsgésben
Robinzon ott

fürkészünk homályos horizontot


valakit várunk

valaki
vár