az idő

Régi idők tovatűnt korok,
páncélos vitézek ,büszke királyok,
düledező kastélyok porladó romok
korhadó deszkák rég eltűnt nyomok.

Már csak egy-egy kereszt, egy-egy fejfa
mutatja, hogy a vidéket valaha ember lakta.
Rég nincs már ura a várnak,
lakni ide már csak a hollók járnak.

Nem kímélte az idő a bástya fokát,
belemarta a kőbe erős vasfogát.
Törik a kő, hasad a szikla,
nagy robajjal beomlott a pince fala.

A domb tetején ahol valaha büszke vár állt,
ma már csak egy nagy kőhalmaz áll.
Egy márványtábla hirdeti az utókornak,
hogy a lerombolt falak mit takartak.