Grafikusként és iparművészként a szecesszióhoz állt közel, majd a mérsékelten konstruktivista irányba fordult. Korszakának egyik legjelentősebb művésze életpályáját festőként kezdte Münchenben, majd a festészettől, a dekorációtól, az iparművészettől eljutott az építőművészetig. Megélte a 19. századi festőből 20. századi ipari formatervezővé való átmenetet. Tehetsége még Darmstadtba, majd Berlinbe való távozása előtt bontakozott ki. Egyik alapítója volt az 1898-as müncheni alapítású művészeti és iparművészeti Műhelyegyesületnek. Ernst Ludwig hesseni nagyherceg volt, Viktória angol királynő unokája. Javaslatára a nagyhercegséghez tartozó Mathildenhöhe parkot nagy színpaddá alakították, ahol a művészek a szabadban, házukat építve alkotásaikból kiállítást rendeztek. Hamarosan hét művész gyűlt össze, köztük Joseph Maria Olbrich, Peter Behrens és Hans Christiansen. A művésztelep hivatalosan 1899. július 1-jén nyílt meg. A művészek számára nem csak a saját maguknak tervezett házakhoz biztosítottak eszközt, hanem mindenkivel három évre szóló szerződést kötöttek, ami megfelelő fizetést szavatolt a részükre. Nagy csodálatot váltott ki Behrens háza. Az itt valamelyest rejtett cubus 1903-tól a Behrens alkotásaiban alkalmazott alapforma lesz.

ÍZELÍTŐ MŰVEIBŐL: (kisképre kattintás - teljes képhez vezet)

1902-től a vizuális művészetekben, főként pedig az építészetben a hullámzó, kígyózó vonal kezdte átadni a helyét a mértani absztrakciónak és a külön elemek szembeállításának. E változások vezére Peter Behrens, ismét egy idegen. 1907-ben Berlinben az AEG villanytársaság igazgatósága nagy munkával bízta meg, komplex formatervezési munkára kapott megbízást, amely magában foglalta a berlini gyár kiépítését, de az összes többi elem tervezését is a logotípiától, levéltől, brosúrától és reklámtól kezdve a gyártott tárgyakig: a lámpáig és a háztartási villanyberendezésekig. A vállalat megbízásából építette 1909-ben a berlini Turbinagyár szerelőcsarnokát is. Ez a 23 m fesztávú, acélvázas csarnok az első művészi igényességgel megtervezett ipari épület. A szerkezet nyílt megmutatásában Behrens kissé még óvatos volt, engedett az építettséghez társuló hagyományos elképzelésnek. A sarkokra tömör hatású, súlyos faltesteket állított. Az acélpillérek csak a hosszoldalon jelennek meg, ott azonban takaratlanul, a szerkezetből kiadódó forma őszinteségével. Az acél mellett a másik, az épület jellegét döntően meghatározó anyag az üveg. A pillérközöket a lábazati sáv fölött a teljes felületen üvegfal tölti ki: a semlegességig egyöntetű, szigorú osztásában csak a célszerűség józan szempontja érvényesül. Műhelyében megfordult Gropius, Mies van der Rohe és Le Corbusier. 1920 táján az impresszionizmus hatása alá került. 1940-ben hunyt el. A Reichstag homlokzatát 1916 óta díszíti a felirat (melyet mellesleg Peter Behrens tervezett): "A német népnek" (Dem deutschen Volke).