Az abszolút szobrászat képviselője (Háromhangzás), a zenei formák plasztikai párhuzamait szobrokba komponálta. Belling műve sajátos mondanivalójának kifejezésére nem a lágyan hajló, hanem a szögletes formákat alkalmazta. A kemény, szögletes, dinamikus formák ugyanis a csontok törésének, a harc kegyetlenségének képzetét keltik fel a nézőben. A tartalom és forma tehát szerves egységet képez. Különösen tanulságos példa e tekintetben Az ember című kompozíciója. Két ember birkózik egymással, de egy testből nőnek ki. Mit akart vajon ezzel kifejezni a szobrász? Az ember belső küzdelmét önmagával vagy inkább azt, hogy az életért folytatott harc az embereket is szembeállítja egymással? Egy biztos: a küzdelem, a birkózás keménysége nyilvánul meg e szoborban. A német Belling a kubizmusból indult ki, de későbbi műveiben eljutott a teljes absztrakcióig, felfogása ismét naturalisztikusabb lett, színes és különböző anyagokból szerkesztette meg szobrait. Nagy hatással volt a kirakatokba helyezett divatbábuk művészibb mintázására.