|
Patetikusan mozgalmas,
monumentális egységre törekvő művészete összefoglalja és egyben meg is újítja a
barokk stílust. Építészeti és szobrászati műveiben fény- és árnyékhatásokat
kiaknázó, bonyolult festőiségre törekszik. Dekoratív építészeti alkotásai
sokszor optikai csalódás révén keltenek erős benyomást (Pl.: a
Szent Péter-bazilika előtti oszlopcsarnok).
Nápolyban született. Az itáliai barokk művészet kiemelkedő alakja főleg Rómában
dolgozott. VIII. Orbán, X. Ince és VII. Sándor pápa is szívesen bízta meg
templomok, kápolnák, szökőkutak, sírok és szobrok tervezésével és
elkészítésével. 1629-ben nevezték ki a Szent Péter Bazilika vezető építészévé.
Munkáiban újszerű megoldásokkal ötvözte az építészetet a szobrászattal. Szobrai
többnyire fehér és színes márványból és bronzból készültek, mint például egyik
leghíresebb műve, a római Santa Maria della Vittoria templomban látható 'Szent
Teréz extázisa'. Bernini 1665-ben XIV. Lajos meghívására Párizsba
érkezett, hogy a Louvre-on dolgozzon, de a Napkirály végül nem hagyta jóvá
terveit. Itáliába visszatérve folytatta munkáját a Szent Péter Bazilikán.
Szellemes embernek ismerték, számos karikatúrát is készített. Színdarabokat is
írt, díszleteket, világhírűvé vált színpadi gépezeteket tervezett, és maga
szerezte színjátékaihoz a kísérőzenét is. Művein a legkülönbözőbb művészeti ágak
olvadtak össze és alkottak elválaszthatatlan egységet: képzeletében sem volt
határ festészet és szobrászat vagy képző- és színművészet között. Ő volt az, aki
igazi, érett barokk művészi stílust formált. Felfogását festőiség, mozgalmasság,
drámaiság és pátosz jellemezte. Bravúros mintázása, virtuóz faragása addig
elképzelhetetlen, a szobrászat lehetőségeit szinte meghaladó feladatok
megoldására is alkalmassá tették. Műveinek elementáris ereje alól egyetlen
kortársa sem tudta kivonni magát - még azok sem, akik lényegében ellentétes
eszményeket követtek.
Forrás: ARC - Art Renewal
Center
|