Patetikusan mozgalmas, monumentális egységre törekvő művészete összefoglalja és egyben meg is újítja a barokk stílust. Építészeti és szobrászati műveiben fény- és árnyékhatásokat kiaknázó, bonyolult festőiségre törekszik. Dekoratív építészeti alkotásai sokszor optikai csalódás révén keltenek erős benyomást (Pl.: a Szent Péter-bazilika előtti oszlopcsarnok).

Nápolyban született. Az itáliai barokk művészet kiemelkedő alakja főleg Rómában dolgozott. VIII. Orbán, X. Ince és VII. Sándor pápa is szívesen bízta meg templomok, kápolnák, szökőkutak, sírok és szobrok tervezésével és elkészítésével. 1629-ben nevezték ki a Szent Péter Bazilika vezető építészévé. Munkáiban újszerű megoldásokkal ötvözte az építészetet a szobrászattal. Szobrai többnyire fehér és színes márványból és bronzból készültek, mint például egyik leghíresebb műve, a római Santa Maria della Vittoria templomban látható 'Szent Teréz extázisa'. Bernini 1665-ben XIV. Lajos meghívására Párizsba érkezett, hogy a Louvre-on dolgozzon, de a Napkirály végül nem hagyta jóvá terveit. Itáliába visszatérve folytatta munkáját a Szent Péter Bazilikán. Szellemes embernek ismerték, számos karikatúrát is készített. Színdarabokat is írt, díszleteket, világhírűvé vált színpadi gépezeteket tervezett, és maga szerezte színjátékaihoz a kísérőzenét is. Művein a legkülönbözőbb művészeti ágak olvadtak össze és alkottak elválaszthatatlan egységet: képzeletében sem volt határ festészet és szobrászat vagy képző- és színművészet között. Ő volt az, aki igazi, érett barokk művészi stílust formált. Felfogását festőiség, mozgalmasság, drámaiság és pátosz jellemezte. Bravúros mintázása, virtuóz faragása addig elképzelhetetlen, a szobrászat lehetőségeit szinte meghaladó feladatok megoldására is alkalmassá tették. Műveinek elementáris ereje alól egyetlen kortársa sem tudta kivonni magát - még azok sem, akik lényegében ellentétes eszményeket követtek.

Forrás: ARC - Art Renewal Center