Förster kiválásával függött össze, hogy a hátralévő munkában Feszl hét évvel a zsinagógaterv elkészítése után szerepet kapott. A leglényegesebb hiány a belső díszítőmunkák elvégzése volt. Ezt alighanem mindjárt 1858 elején Feszlre bízták. Munkája során Feszl először is átalakította a már Förster által szabadon állóan építeni kezdett frigyszekrényt, és teljesen új formálást adott neki majd ezzel kapcsolatban megformálta a szentélyt, és megtervezte annak berendezését.

A frigyszekrény gazdagon kiképzett, finoman megformált kupolával koronázott centrális építmény, mely belső arányaival és a templomhoz, kivált a szentélyhez viszonyított méreteivel, tömegességet érzékeltető formálásával monumentális hatást kelt. S bár abszolút méretei egy épülethez viszonyítva szerények, művészi szempontból Feszlnek a Vigadó mellett legjelentősebb megvalósult és fennmaradt építészeti alkotása. A kompozícióhoz szervesen hozzátartozik a geometrikusan - mérművesen tagolt farácsozatos deszkafal, mely a frigyszekrényt két oldalon a szentély oldalfalával összeköti. Ezek mögé helyezték eredetileg az orgonasípok közül a legnagyobb méretűeket – a többi a frigyláda mögött helyezkedett el. A szentélyben található berendezési tárgyak tervezése is Feszl nevéhez fűződik. Ő tervezte azt a két hatalmas 12 ágú kandelábert, mely a frigyszekrény előtt áll, és két kisebb, szerényebb gyertyatartót. S végül a templom teljes kifestése is Feszl terve szerint készült.