carlo goldoni műveiből

A komédiaszínház
(Il Teatro comico)

színmű három felvonásban
fordította: Magyarósi Gizella

Szereplők:

ORAZIO, a társulat igazgatója, a komédiában OTTAVIO MÁCSAI PÁL
PLACIDA, primadonna, a komédiában ROSAURA KEREKES ÉVA
BEATRICE, második színésznő JÁRÓ ZSUZSA eh.
LELIO, író DEBRECZENY CSABA
ELEONORA, énekesnő FÜR ANIKÓ
VITTORIA, színházi mindenes, a komédiában COLOMBINA BÍRÓ KRISZTA
EUGENIO, második szerelmes, a komédiában FLORINDO CRESPO RODRIGO
TONINO, velencei figura, a komédiában PANTALONE VÉGVÁRI TAMÁS
PETRONIO, a komédiában DOTTORE DUNAI TAMÁS
ANSELMO, a komédiában BRIGHELLA SZŰCS GÁBOR
GIANNI, a komédiában ARLECCHINO HONTI GYÖRGY
Súgó MÁTHÉ ZSOLT eh.
Az énekesnő szolgája, aki szóhoz jut JAKÓ MÁTÉ ATTILA
Színházi szolgák, akik nem jutnak szóhoz BEBESI-HORVÁTH KATA
GRIMM ZSUZSA
MIKOLA GERGO

Díszlettervező: Horesnyi Balázs
Jelmeztervező: Szakács Györgyi
A rendező munkatársa: Szakács Emese eh.
Rendező: Babarczy László

Ki ne lenne kíváncsi a színpadi próba titkaira? Az olasz komédia legnagyobb mestere, Carlo Goldoni, aki színész és társulatvezető is volt, ismerte közönségének ezt az óhaját: darabja bepillantást enged a kulisszák mögé. Műve azonban az intimitásoknál mélyebbre mutat. Kora színházi újítójaként igyekezett a poros színházi iskola, a commedia dell'arte helyett az új stílust, a jellemvígjátékot elfogadtatni - nézőkkel és színészekkel egyaránt. A komédiaszínház ezt az igyekezetet ábrázolja, sugárzó humorral, a színészek esendősége iránti megértő szeretettel. Nincs újítás nehézségek nélkül: a darabbéli társulatnak meg kell küzdenie az új követelményekkel. A színészek a jól bevált rögtönzés helyett szöveget magolnak, folyton próbálniuk kell, le kell mondaniuk kényelmes fogásaikról, újra kell fényezni poénjaikat, olykor be kell érniük kis szerepekkel, és többnyire korgó gyomorral hallgatják végig a direktor lázas fejtegetéseit színjátszásról, színpadi erkölcsről. Ugyanakkor öröm részt venni ebben a munkában, főként, ha előadásaikkal a közönséget is sikerül meghódítani.
Ez a híres vígjáték – mely egyben Goldoni ars poeticája – először kerül színre Magyarországon. A történet a Madách Kamara helyzetére rímel: a színház változik, új hangot keres.  
 

Két úr szolgája (részlet)
Il Servitore du due padroni (1745)

No, ez remek. Hányan vannak, akik gazdát keresnek, és nekem egyszerre kettő is akadt. De hogy a csudába evickélek ki ebből? Egyszerre kettőnek nem tudok szolgálni. Nem-e? És mért nem? Hát nem volna pompás mind e kettőnek szolgálni, két fizetést húzni, kétszer annyit tömni a hasamba? Pompás volna...
(Truffaldino, I. 10.)

(Ford.: Révay József)

Főbb szereplők: TRUFFALDINO; BEATRICE; FLORINDO; PANTALONE; CLARICE; SILVIO; LOMBARDI DOKTOR; SMERALDINA; BRIGHELLA

I. FELVONÁS. Florindo megölte párbajban Federigo Rasponit, Pantalone üzletfelét, akinek Pantalone eredetileg lánya kezét ígérte. Pantalone házában a két fiatal szerelmes, Clarice, Pantalone lánya és Silvio, Lombardi doktor fia, minthogy immár semmi nem áll boldogságuk útjában, eljegyzi egymást. Az öröm azonban korai, mert váratlanul Truffaldino érkezik, s bejelenti kint várakozó urát, aki nem más, mint a halottnak vélt Federigo. A vendégek között van Brighella fogadós, aki rögtön felismeri az ál-Federigóban annak testvérhúgát, a cserfes Beatricét, aki azért jött Velencébe, hogy a büntetés elől menekülő szerelmét, Florindo Aretusit megkeresse. Beatrice jövetelének másik oka, hogy pénzt szerezzen: nő lévén, nem rendelkezhet testvére vagyonával szabad akarata szerint, Federigóként azonban elszámolhat Pantalonéval. Truffaldino Beatrice tudtán kívül egy másik "uraság" szolgálatába is elszegődik, aki ugyanabban a fogadóban száll meg, s nem más, mint Florindo Aretusi. Természetesen ez utóbbi sem tud Truffaldino kettős szerepéről, ami a későbbiekben félreértések sorozatát indítja el. Florindo a fogadóba érkező Silviótól azt hallja, hogy Federigo nem halt meg, ám Truffaldino újabb tévedése folytán azt is megtudja, hogy Beatrice Velencében van. Beatrice Pantalonéhoz indul a pénzéért. Ezenközben Pantalone a fogadóban keresi őt, s átad száz dukát aranyat Truffaldinónak a gazdája részére. A hűséges Truffaldino nem tudhatja, melyik gazdája részére, s odaadja a pénzt Florindónak. Beatricét Pantalone házában veszekedés fogadja. Clarice nem akar engedelmeskedni az apai önkénynek, és nem akar Federigo felesége lenni. Négyszemközt Beatrice megvallja az igazságot a lánynak, azonban titoktartásra kéri még a vőlegénye előtt is.

II. FELVONÁS. Silvio bosszúra készül. Apja, a doktor próbálja Pantalonét eltéríteni házasítási szándékától, de sikertelenül. Pantalone háza udvarán Silvio párbajra hívja ki Pantalonét, ám a Federigónak öltözött Beatrice közbelép, és legyőzi őt, de megkegyelmez neki. Silvio felelősségre vonja Claricét, amiért az nem szereti; bánatában Clarice meg akarja ölni magát, szoba- lánya, Smeraldina azonban megakadályozza. Florindo elmegy hazulról, s a száz dukát aranyat. addig Truffaldinóra bízza. Beatrice közben hazatér, és számon kéri Truffal- dinón a száz aranyát. Ebédet rendel, mivel Pantalonét várja, s addig is rábíz Truffaldinóra egy 4000 scudóról szóló váltót. Miközben Truffaldino Brighellával megbeszéli az ebéd részleteit, Truffaldino magyarázatképpen a váltó darabjait használja fel. Beatrice észreveszi, mi történt, s igencsak veszekszik Truffaldinóval. Közben Florindo is visszatér a fogadóba, s ő is ebédet kér. Truffaldino, igazi bravúrral, párhuzamosan szolgálja ki két urát. Smeraldina keresi Federigót úrnője levelével. Truffaldino szerelmet vall neki. Felbontják Clarice levelét, Beatrice azonban rájön a turpisságra, és elveri Truffaldinót. Florindo meglátja az ablakból, és ő is alaposan megbotozza szolgáját.

III. FELVONÁS. Behozzák Beatrice meg Florindo bőröndjét, Truffaldino kicsomagol. Florindo hazaérkezik, s megtalálja csomagjában a saját arcképét, amelyet annak idején Beatricének ajándékozott. Truffaldino kínjában azt hazudja, hogy nemrég meghalt urától örökölte. Beatrice a csomagjában Florindo számlás könyvére bukkan. Truffaldinó már kész is a magyarázattal: nemrég meghalt urától örökölte a füzetet. Beatrice zokog a megrázkódtatástól; s felfedi kilétét. Pantalone elmondja Silviónak, hogy az övé lehet Clarice, hisz Federigo mégsem lehet a férje. Silvio boldog. Florindo nem tudja mire vélni a lármát, s tőrrel a szobába rohan, amikor azonban megismerik egymást Beatricéval, boldogan összeölelkeznek. Rájönnek, hogy az ármányos szolgák hitették el velük egymás halálát. Truffaldinót vallatják, aki szerint mindenről az a Pasquale tehet, aki Florindo szerint Beatrice, Beatrice szerint viszont Florindo szolgája. Truffaldino megkéri Florindót, járjon közben érdekében Pantalone szolgálólánya kezéért: Clarice megbocsát Silviónak, Beatrice elnézést kér mindegyiküktől. Florindo megkéri Smeraldina kezét a szolgája számára, ugyanakkor Clarice is megkéri Smeraldina kezét Beatrice szol- gája számára. Mindegyik lemondana a másik szolga javára, úgyhogy Smeraldinát már-már az a veszély fenyegeti, hogy nem lehet Truffaldinóé. Ekkor azonban Truffaldino leleplezi, hogy ő tulajdonképpen "két úr" szolgája:

"F: ó, te gazfickó! B: O, te akasztófavirág! F: Két úrnak szolgáltál egyszerre? T: Igen, uraim, elkövettem ezt a csínyt. Fejest ugrottam bele, nem gondoltam meg jól: meg akartam próbálni. Igaz, nem tartott sokáig, de legalább megvan az az elégtételem, hogy senki se csípett volna rajta, ha én magam nem leplezem le magamat e miatt a lány miatt, mivelhogy beleszerettem. Nagy fába vágtam a fejszémet, el is csúsztam közben egyszer-egyszer, de remélem, hogy az uraságok mind megbocsátanak nekem, már csak azért is, mert olyan bolondos egy móka volt."