1847. június 9-én született Budán, a magyar építőművészet egyik legnevesebb és legtermékenyebb mestere. Tanulmányait a budai József Politechnikumon, majd a berlini Képzőművészeti Akadémián végezte 1864–1868 között. Már 1870-ben önálló építészeti irodát nyitott. Első nagyobb sikere az Erzsébet téri KIOSZK (a későbbi Nemzeti Szalon) épülete volt. Munkásságának első két évtizedét a neoreneszánsz stílus jellemezte. Ennek kiemelkedő példái a Markó utcai Főreáliskola, a Technológiai Iparmúzeum, a Szent István Kórház, a kolozsvári egyetem orvosi karának intézetei és a budapesti Tudományegyetem Törvényszéki Orvostani Intézetének épülete. A törvénykezési palota rendkívül finom részletképzéssel, a komoly célnak megfelelő egyszerűséggel és a nélkülözhetetlen árnyékhatás szellemes megoldásával köti le a figyelmet. Amellett műszaki szempontból ugyancsak elsőrendű alkotás a homlokzat anyagának gazdaságos és fölötte ízléses megválasztásával. Itt is kedves, harmonikus ritmus ömlik el a kompozíció egészén, a nyílások és falpillérek kellemes váltakozása folytán. A törvénykezési épület esküdtszéki terme komoly előkelőséggel egészíti ki az épület tiszta olasz renaissance hatását és különösen finom a kecses oszlopokkal megoldott ajtó keretezése. Nem volt idegen Hauszmann Alajos előtt a középkori stílus sem és gyomai templománál, és ladányi Nádasdy kastélyánál nem igen csináltak jobbakat gótikus kortársai, de legszívesebben mégis csak a renaissance útjait járta. Még későbbi barokk épületein is határozottan felismerszik az olasz hatás.

Később a kőarchitektúrára tért át, és stílusa mindinkább az újbarokk felé hajlott. E korszakában épült az Igazságügyi Palota (ma Néprajzi Múzeum) és a New York Biztosítótársaság Erzsébet körúti palotája. A New-York-palota obeliszkes végződései ugyan a drezdai barokk stílussal tartanak rokonságot, mégis olasz ízűek a részletek. A New-York-palota már a világváros Budapest számára épült. Itt nem nyugodt vonalakról, hanem egy felkiáltójelnek építészeti formába való öltöztetéséről volt szó s ezt sikeresen és disztingváltan oldotta meg Hauszmann Alajos. Ugyanez mondható a kávéház-helyiségről, amelyet megilleti az a dicséret, hogy a kávéházak városában a legsikerültebb kávéház. Ugyancsak érdekes a New-York-palotának elsőrendű alaprajza, amely valahogyan kombinációja az előkelő bérháznak az olasz palazzoval.

Ybl Miklós halála után a budai királyi vár bővítésének és átépítésének vezetőjévé nevezték ki. Nehéz volt megküzdeni a régi kis palota emlékével. A fejlődő szükségletek megkövetelték ezt a művészi szempontból kívánatosnál nagyobb dimenziót úgy, hogy az épület tömege szükségképen nagyobb lett, mint amekkorát a várhegy kívánt volna. E megadott kereten belül azonban, nevezetesen a részletekben a szépségeket kereső szem sok kedves kielégítést nyer

Utolsó nagy alkotása a Műegyetem impozáns Duna-parti központi épülete, amelyet a lehető leggyorsabban kellett elkészítenie, úgyszólván lélegzethez sem juthatott e gyors munkája közepette és a probléma komolysága, gyakorlatiassága, valamint a költségek szempontja nem engedte meg az úgynevezett dísz architektúra érvényesítését. Nincs is festmény és szobordísz ez épületen ; csak az a négy szorgalmas nő, aki a hármas kapu előtt tanulmányozza a műszaki pályák attribútumait. A középcsarnok már merő konstrukció. A díszítő elemeket szinte elnyomja a tervező. Érdekes megfigyelni, hogy a díszítő elemekbe mint lopódzik be a magyaros elem. Az olasz renaissance stílus híve itt már teljesen a közfelfogáshoz csatlakozik, aminek egyébként nyilatkozatban is jelét adta, amikor azt mondja, hogy lehet is, kell is a XX. századnak megfelelő jó magyar építőművészetet produkálni. Sőt szükség van egy új, tudatos nemzeti művészetre, amely a népművészeti ornamentika felhasználásával fog kijegecesedni.