A családból több generáción keresztül számos építőmester származott. Apja építésvezető, és már 10-12 éves korában dolgozott az irodájában. 16 éves volt, amikor apja Pest városrendezési tervével foglalkozott. Ez lehetett az oka annak, hogy később az építészeti problémákat városképi összefüggésben szemlélte. A bécsi akadémián tanult, majd az itt szerzett ösztöndíjjal jutott el Milánóba, Firenzébe, Nápolyba, Rómába. Itt ismerkedett meg a reneszánsz építészet szerkezeti megoldásaival, az ókeresztény oszlopos-gerendás templomok egyszerűségével. Nem véletlen, hogy legjelentősebb, legismertebb alkotásai templomok. Az ő stílusa határozza meg a magyar klasszicista templomépítészetet. Legegységesebb alkotása az egri székesegyház (1831-1837), mely ennek az építészeti kornak a legfontosabb emléke. Kortársai között nemcsak a terv nagyszerűsége, hanem a kivitelezés gyorsasága is elismerést váltott ki. Nehéz feladatot jelentett Hild számára az esztergomi bazilika befejezése is. A többször újrakezdett és áttervezett épületet kellett egységes alkotássá tennie. Ő építette a ceglédi református templomot is. Jelentős munkát végzett a Kálvin téri református (1847) és a Deák téri evangélikus templom (1854) homlokzatának átépítésében is. Hildnek az említett egyházi épületei a legismertebbek. Az általa tervezett és épített legtöbb alkotás azonban világi célokat szolgált.

A kor legtermékenyebb hazai mestere. Egyedül Pesten megközelítően 900 tervre kapott engedélyt, s ezeknek egy tekintélyes része valóban fel is épült. Számos pesti alkotása közül a legfontosabbak, a volt Európa szálló és a Lloyd palota elpusztultak. Romjaikat - indokolatlanul - a háború után bontották le. Palotát, bérházat, kastélyt, villát egyaránt készített. Ezek - már csak nagy számuk miatt is - városképileg legalább olyan jelentősek, mint templomai. Tevékenységének legnagyobb részét a polgárházak építése jelentette. Ezek jellemzői: egyenletes, nyugodt tagolás, kevés dísz, egyszerű homlokzat, a vízszintes hangsúlyozása. Legjelentősebb ilyen tárgyú épületei: a Nemzeti Casinót befogadó kétemeletes palota, az 1838-as árvíz után épült Tigrisszálló.  Az egykori Kirakodó, ma Roosevelt tér minden épületét Hild József tervezte: ebből az építészeti együttesből mára csak a Tänzer-ház maradt meg. Hild József széleskörű építészeti tevékenységének bizonyítéka Valero Antal 1839-ben épült selyemgyára és az 1845-ben létrehozott Mária Terézia gyalogsági laktanya. Az azóta lebontott régi pesti Városháza is Hild József tervei szerint épült fel 1843-ban. Budán a Császár fürdőt és a vele szemben lévő kápolnát egy időben, 1841-44 között tervezte. Ugyancsak Budán áll Hild saját villája, a klasszicista villaépítészet jellegzetes példája. Több vidéki kastély is fűződik nevéhez. Ilyen a lovasberényi Cziráki-kastély. Munkásságának elismeréseként 1836-ban a bécsi képzőművészeti Akadémia rendes tagjává választották. 1842-ben Pest díszpolgára lett.