Huber józsef
 (1777, Pozsony - 1832, Pest)

magyar szobrász

Előbb apja, Huber Ferenc szobrász műhelyében, majd Bécsben Reindl szobrásznál tanult 1794-ig. 1795-ben vándorutat tett, de 1796-ban visszatért Bécsbe, ahol különböző műhelyekben dolgozott. 1800-ban beiratkozott az akadémiára. Többször járt Párizsban és a Louvre épületére román és korinthoszi oszlopfejeket készített, majd 1818-ban Pesten telepedett le s itt önálló műhelyt nyitott. Kezdetben vidéki templomok számára készített szobrokat (Csanád, Esztegom stb.), majd pesti bérházakra díszítményeket (Wurm-udvar stb.) és a korízlésnek megfelelő síremlékeket (Meiszner Pelágia stb.). Az egykori Heinrich-ház Pest legnagyobb bérháza lett. A második emelet sima attika falára Huber József szoborcsoportja, a polgári erényeket formázó Szorgalom és a Kereskedelem allegóriája került, finoman utalva a ház tulajdonosának életművére. A nőalak lábánál méhkas, kezében orsó, mellette Hermészt, a kereskedők istenét ábrázoló férfialak, szárnyas sisakkal, kígyós pálcával. Az antik mitológiában járatos Huber - megrendelője kérésére - 1832-ben fából is elkészítette műve kicsinyített modelljét, s azt a Nemzeti Múzeumnak adományozta. A talapzat felirata öntudatos: 1824 KÉSZÍTETTE HUBER JOSEF POSONYI FI. A magasan elhelyezendő mű nagy méretére való tekintettel Huber műhelyével a Wurm-ház udvarára költözött, itt faragta az attika díszt, majd a később önálló körplasztikaként is megjelenő Hermész egészalakos szobrát (1825-27).

ÍZELÍTŐ MŰVEIBŐL:

homlokzat

Hebe

Hajós