A budapesti Állatkert pavilonjai
1909–1910 – Zrumeczky Dezsővel

Budapest


főépület


várrom


madárház


majomház


mókusház


szarvas ház

 

<-- fácánház

A legtöbb állatházat Kós Károly és Zrumeczky Dezső tervezte.

A
főépület egy székely falusi házat mintázott a hozzá tartozó baromfiudvarral, ahol többek között pulykát, tyúkot, kacsát tartottak, de látható volt itt galambdúc és méhkaptár is. A második világháborút követően a romokban heverő épületegyüttes egy részét lebontották, a maradék részeket pedig átalakították.

A Madárház az állatkert számára tervezett paviloncsoport központi eleme, az épület a toronnyal együtt a kalotaszegi Magyarvalkó református templomát idézi.

A
Fácánház "festői fal"-ként álcázza a mögötte húzódó vasúti síneket. A fácános a berlini minta szerint készült, azonban a mi építészeink magyaros érzése a fatornyos hazából választotta a stílust. Az épület hosszú, nem magas; előtte bekerített és dróthálóval fedett udvarok; mindegyikében bokrok, fű és csevegő víz; kerítéseiben felfutó virágos növények. A díszes fácánok, a tyúk-félék és fajdok, a foglyok és az egész világról való galambok laknak itt; de nem egyenkint szomorkodó példányokban, hanem kis családokban. Az épületet 1998-ban teljesen felújították. Külön figyelmet érdemel az előkertben álló "Zrumeczky emléklámpás".

A
Krokodilház épületét az 1930-as években, a tópart átalakításakor lebontották. 2006-ban az eredeti tervek szerint újjáépítették. "A tópartra tervezünk még egy kisebbszerű épületet. Ez cölöpökön áll a víz fölött; bambusznád oszlopok tartják a széles, könnyű tetejét; körös-körül széles folyosó. Mintha csak Indiából hozták volna ide ezt a házat... Eredetiségével bizonyára nagy vonzóereje lesz ennek a háznak, különösen azért is, mert a tónak előtte fekvő kis öblét körül fogjuk keríteni vasráccsal és ebbe a kis udvarba bele fogjuk ereszteni nyáron a krokodilusokat, hogy sütkérezhessenek a parton."

A legkisebb pavilon a
Mókusház, különlegessége a kiugró mókuskerék volt, ami időközben sajnos eltűnt.

A
Majomházat az 1930-as évek elején átalakították és bővítették. Ekkor került kialakításra a szabadtéri ketrec, valamint az épület közepén fekvő félköríves üvegház. A hátsó homlokzat mára már lebontott központi részét növényi motívumokat és gyümölcsevő majmokat ábrázoló díszítések tették színesebbé.

A
Kisrágcsálók háza a Majomház terén található, zsindellyel borított tetejét valamikor változatosan kifaragott vagy megfestett nyulak és egyéb kisrágcsálók díszítették. Mára ezekkel együtt az épület sok más finom részlete is eltűnt, számos bővítést hajtottak végre a pavilonon, és az épületbelsőt is módosították.

A
Szarvas ház megőrizte Kalotaszeg népi építészetének sejtszerű elrendezését. Az épület egy kisebb és egy nagyobb szárnyból áll, amelyeket a gondozók folyosója köt össze. Rendkívüli látványt nyújt a meredek tetőszerkezet, a dekoratív tetőcsúcs, a faragott oromdeszkák és a faragott agancsos szarvas díszítések. A pavilont az 1980-as években a régi faszerkezet felhasználásával újjáépítették.

A
Bölény- és bivalyház tervezésekor a kiindulópontot egy kalotaszegi kisbirtokos tulajdonában lévő tanya jelentette. Az épület a második világháborúban annyira megrongálódott, hogy később lebontották.

A
Zsiráf- és zebraház tervei afrikai mintára készültek, a pavilont a világháború után lebontották, és új épületet emeltek a régi épület alapjaira.

A
Tejcsarnok kicsi épülete a nagyszikla déli lejtőjén állt. A házikó nagy, fedett tornácáról a látogatók ráláthattak az alatta fekvő Bölényházra és Szarvas házra. Az épületet a 70-es években lebontották.

Kalotaszeghez hasonlóan az állatkert csak a
várrommal együtt mondható teljesnek. A mesterséges dombon elhelyezett műrom együttes számos kutyafélének adott otthont. Bár többször is átalakították az építményt az idők során, leglényegesebb elemei a mai napig megőrizték eredeti formájukat.