|
A podolini kísértet
A nizsderi várúr nem hagyta magát elfelejteni. Kísértet
lett belőle, és a márványkoporsóból ki-kijött, amikor senki sem várta.
Legelőször Lipovnica és Cservenka között találkoztak vele az országúton jámbor
tót emberek. Igen sürgős dolga lehetett, mert nem fogadta a tótok köszöntését.
A határszéli szepességi városkában, Podolinban áll az idő, az emberek nemigen
változnak, az unokák ugyanabban az öreg házban laknak, ahol nagyapáik, még a
furcsa, kiséteties história és különleges szereplői sem borzolgatják meg a
podolini polgárok lelkét. Mint Krúdy más könyveinek, ennek sincs röviden
elmondható meséje, hiszen nem az a fontos, amit elmond, hanem a hangulat, amit
teremt. Sajátos hangulattal fűszerezett, ezoterikus világa adja meg egyéni
jellegét. Az események Riminszky Kázmér, a leggazdagabb podolini polgár háza
köré, s a középkorból megmaradt határszéli havasok között álló Nizsder várához
kapcsolódnak. A végső óráit élő, közéletből kikopott dzsentrifigurákat az író
kegyetlen őszinteséggel ábrázolja. Nőalakjai naivan bájosak, sápadt
polgárlánykák és asszonyok, vagy mániás, megszállott démonikus erejű jellemek,
amit együttesen teljesít meg Wart Erzsébet alakja. A heidelbergi órásmester Lizi
lánya, a nizsderi vár utolsó úrnője - a podolini kísértet. A múltat
megbosszulandó érkezik meg egy havas karácsony éjjelen Kavaczky Györgyhöz, az
akkori vártulajdonoshoz, hogy ifjúkori szerelmének meggyilkolásáért áldozatát
öngyilkosságra kényszerítse, s szállását a romantikus várban elfoglalja.
Krúdy a meseszerűséget és a realitást kivételes hangulatteremtő erővel tartja
egyensúlyban.
Forrás: Legeza Ilona könyvismertetői
Szindbád
Isten áldjon meg
benneteket, drága jó nők, asszonyok és szüzek, grófnék, kereskedőnék és
félbolond zsidónék, akik remegő ajakkal, hitetlen mosollyal, de vágyakozó,
elámult szívvel hallgatták, ha Szindbád tele hazudta a fejeket, a
lelkeket, a szíveket hangulatokkal, színekkel...
Krúdy életművének egyik
központi figurája Szindbád, ez a különös hős, ez az álmodozó, fáradt
magyar, aki többnyire az álmok vizén hajózik, ifjúsága tájaira tér vissza,
hajdani szeretőit, barátnőit látogatja meg. Százhét nő szerette, de nem
győzött mélabúsan epekedni a többi után. Lírai önfeledtség, de irónia és
malícia is belengi a Szindbád-történeteket, az érzelmességnek és
kiábrándult keserűségnek, álmodozásnak és csontig ható tisztánlátásnak ezt
az utánozhatatlan vegyületét. Szindbád folyton úton van és mindig szerelmi
kalandok hőse Pesten, Tabánban és Óbudán, a vidéki kisvárosokban, az
álmokban és a valóságban. Ma már irodalomtörténeti közhely, hogy Szindbád
az író hasonmása, s hogy a lírai hangú, nosztalgikus történetek az író
életének eseményeit, álmait idézik. Szindbád csaknem száz novella és két
regény (Purgatórium; Francia kastély) hőse. A hírlapokban publikált,
kezdettől fogva ciklusnak ígérkező történetekből könyv alakban is
napvilágot látott az első ciklus, Szindbád ifjúsága címmel, ezt követte a
Szindbád utazásai.
Krúdy művészete magányos jelenség huszadik századi irodalmunkban. A saját
maga alkotta világnak első számú hőse csak önmaga lehetett, írói alkatának
lírai hajlama is erre indította. E forrásból táplálkozik zenei ihletésű,
nyelvi teremtő erőben gazdag stílusa is. Ez a válogatás 59 történetet
közöl.
Forrás: Legeza Ilona könyvismertetői
A vörös postakocsi
Az emberek sokkal boldogabbak
volnának, ha nem volna irodalom. Továbbra is születnének, szeretnének,
meghalnának. A nagy, gyönyörűséges Életnek semmi köze sincs az apró, sűrű
betűcskékhez. Az írók, mint egy titkos szövetség, századok óta mérgezik az
emberek lelkét, hogy maguk meg tudjanak élni. A meséik, a dalaik mind arra
valók, hogy nyugtalanságot, zavart idézzenek elő az emberi lelkekben. És ha egy
családba beköltözött az irodalom édes mérge, ott nyomon következik a
boldogtalanság. Az írók feleségei mind szerencsétlen asszonyok.
A magyar széppróza szecessziós vonulatának remeke mindkét regény. Cselekményük
igen karcsú pilléreken nyugszik, s ez is csak arra szolgál, hogy az író a
bölcselkedő, a lírai, látomásos prózafutamait összetartsa. Szerelem és halál,
rajongás és bánat ellentétei adják az alaptónusokat: egy letűnt világ színes
legendáriuma szövődik belőle.
A vörös postakocsi a múlt század Pestjének merkantil, búsongó mámorba hajló
világát idézi, középpontjában Rezeda Kázmérral, a csalódott hírlapíróval, akinek
szíve újra lángra lobban Németh Klára, a szép színésznő iránt. Reménytelensége
öngyilkossági kísérletbe is hajszolja és bár szerelmese felépülését segítve
mellette áll, a mű végén Klára búcsút vesz tőle és visszatér a színészi pályára.
Már ebben a regényben is felbukkan Alvinczi Eduárd, igazi főfigurává azonban az
Őszi utazások a vörös postakocsiban nő. Ez a különös, extrémitásaiban,
indulataiban szélsőséges magyar nábob a bécsi udvar és a pesti lóversenypályák
között ingázik. Mivel az uralkodóval összekülönbözik, nagy és rejtélyes útra
indul. Medvefalvi kastélyába megy egy különös kompánia kíséretében, s ezek
között találkozunk ismét Rezeda Kázmérral. Ezúttal egy bájosan kancsal
parasztlány, Krónpinc Irma a szerelme. A máramarosi hegyek között különös,
babonás dolgok történnek: Alviczi rejtélyes vendégéről kiderül, hogy nem más,
mint a túlvilágról visszatért Rudolf királyfi. Az elégikus alaphang mindvégig
sejteti Rezeda Kázmér szerelmének végkimenetelét, az újabb csalódást, a
szerelmesek elválását.
Mindkét regény a Krúdy-életmű legérettebb írói vonásait mutatja: az egymásba
úsztatott, vizuálisan gazdag, álomszerű képsorokat, az anekdoták, legendák,
látomások elemeinek sűrű, bódító összefüggéseit remekül - szinte zenei módon -
hangszereli az író.
Forrás: Legeza Ilona
könyvismertetői
Álmoskönyv
Inkább a saját
mulattatásomra, inkább hosszú telek csendes eljátszadozására, esti órák halk
elfuvolázására szerkesztettem ez álmoskönyvet, mint azért, hogy bárki is hitelt
adjon a következő soroknak. Álom: játék, mint az élet... Néha komolyra fordul a
játék. Az élet is, az álom is.
Az Álmoskönyv Krúdynak talán legnépszerűbb, legelterjedtebb munkája.
Tulajdonképpen üzleti okokból fogott hozzá megírásához, ám nemcsak nagyanyja, a
híres álomfejtő történeteit, álomfejtéseit használta fel hozzá, hanem a
"szakirodalomban" is kutakodott, főként azonban saját írói zsenialitásából
kölcsönzött sokat az újabb és újabb kiadásokban egyre bővebb munkához. Egészen
sajátos munka kerekedett ki végül is: a legszebb, leghitelesebb magyar álomfejtő
tanácsadó könyv és az egyik legérdekesebb Krúdy-mű, amely vetekedik a nagy
szépirodalmi ópuszokkal. Első megjelenése idején főként gyakorlati tanácsadó
volt, sokáig szépirodalomnak számított, napjainkban nyilván kettős funkcióban
használatos mű lesz.
Forrás: Új Könyvek adatbázisa,
1994-2000
|
