Gösta Berling története

Az írónő világhírű első regénye önéletrajzi indíttatású. Lagerlöf egy ünnepekkel teli, vidám, bohém világot tár elénk, színpompás, romantikus kalandokkal, szájhagyomány útján elterjedt legendákkal és mesékkel, melyeket mind a värmlandi valóságból merített. Ez a műve egyben az első jelentős szakítás is a honi naturalizmussal. Erősen lírai, emocionális hangvétellel, ünnepek, romantikus kalandok, szépasszonyok és gavallérok kavargó történeteinek felszínével borít csillogó fátylat gyerekkori emlékeire, a patriarkális földbirtokos család hajdani tündöklésére és ótestamentumian komor bukására. A mű kompozíciója igen összetett, izgalmas, látszatra helyi mondák, anekdoták, leírások mozaikja, valójában a "statikus" és az "intrikus" jellegű fejezetek váltakozása adja ki a mesteri egységet, amelyet a "bukott angyal" sorsú címszereplő személyisége is egybefog.

Forrás: Legeza Ilona könyvismertetője

AZ ANTIKRISZTUS CSODÁI

A regény alapja a római Ara Coeli Bazilika Bambino szobrocskája, melyet minden karácsonykor díszes ruhába öltöztetve köszöntenek a helybeliek. A történet szerint egy gazdag angol hölgy ellopja a szobrot, s helyére tökéletes másolatot helyez. Az igazi Bambino azonban visszatér, a hasonmást a ferences barátok kidobják, ám az önálló életet kezdve, a jólét és a gazdagság ígéretével számos hívőt megszédít, míg végül egy ferences szerzetes fel nem ismeri. A mű főhősei a valódi és a hamis igazság közt vergődve, a modern ember napjainkban érvényes lélekképét tükrözik, az egzisztenciális kétséget, mely egy Isten nélküli társadalom hamis ragyogásában a hazugságnak biztosít előnyt...

Forrás: Alexandra ONLINE

Nils Holgersson csodálatos utazása

1906-ban a svéd kormány pályázatot hirdetett egy olyan olvasókönyv megírására, amelyből a gyerekek megismerhetik hazájuk tájaik, hagyományait. Így született meg a történet. A mese szerint Nils 1884-ben született, és a dél-svédországi Västra Vemmenhög nevű kis faluban élt szüleivel egy tanyán. 14 éves korában rosszalkodásai és gonoszsága miatt büntetésül törpévé varázsolta egy házi manó, melynek eredményeképp kb. 20 cm-esre zsugorodott, és megértette az állatok nyelvét. Miután törpe lett, március 20-án vasárnap az északra tartó vadludak társaságában útnak eredt a házi lúddal, Mártonnal. Az írónő nem jelölte meg konkrétan, melyik évben játszódik a történet. Azonban a valóságos helyszínek jellege, a stockholmi Skansen megléte és a Húsvét napra pontos megjelölésével kiderül, hogy 1898-ban járunk. Az utazás március 20-án kezdődik és ugyanazon év november 8-án ér véget. Nils Holgersson az útja során eljut egészen Lappföldig, majd visszatér szülőházához. A hosszú hónapok alatt sok jót tesz, ezért a manó hazatérésekor, november 8-án visszavarázsolja eredeti méretére. Selma Lagerlöf 1909-ben irodalmi Nobel-díjat kapott, melyben nem kis része volt az 1906-1907-ben kiadott, és fergeteges sikert elért mesének, mely eredetileg földrajztankönyvnek készült az általános iskolások számára. A svéd gyerekek körében évtizedekig a legnépszerűbb olvasókönyv volt, a világ számtalan nyelvére lefordított változata a mai napig érdekes olvasmány. Svédországban a könyv az 1950-es évektől veszített népszerűségéből régies, nehézkes nyelvezete miatt. Film, majd 1980-ban svéd–német–japán koprodukcióban 52 részes rajzfilm készült a meséből. A rajzfilm első magyarországi bemutatásakor (1988) hazánkban is hódított, népszerűségére való tekintettel a következő évben ismételten levetítették.

Forrás: Wikipédiából, a szabad lexikonból

A halál kocsisa

Szilveszter este, éjfél felé. Egy David Holm nevű korhely tüdővérzéssel fekszik a komor, fagyos templomkertben. Még nem tudja, nem is sejti, micsoda borzalmas feladat vár rá az új esztendőben: neki kell felváltania a Halál kocsisát, aki az óévben ezt a hálátlan tisztet betöltötte., Aztán a félvak gebe által húzott, fülsiketítően nyikorgó, rozoga kordén egy ideig együtt utazik a régi és az új kocsis, és bármilyen lassan vánszorog is a vén ló, szinte pillanatok alatt eljutnak az összes "rendeltetési helyre". Így annak az irgalmas nővérnek a halálos ágyához is, akinek beteg testét, és lánglelkét sok-sok láthatatlan szál fűzi a semmirekellő, a családját tönkretevő Holmhoz....
Elfojtott romantikus szenvedély, misztika, erkölcsi példázat, bolygó kísértetek, a jó és rossz küzdelme - minden megvan Lagerlöf új könyvében, ami egy vérbeli svéd regényhez szükséges.

Forrás: Antikvárium.hu

AMIKOR ÉN KISLÁNY VOLTAM

Az elveszített édenkertre, ifjú éveire emlékezik, gyermekkora világát varázsolja elénk Selma Lagerlöf. Svédországban, közel a norvég határhoz, a Fryken-tó partján járunk, ahol Varmeland tartomány misztikus és rejtett szépségekkel teli vidékén birtokok sorakoznak egymás mellett. Közülük az egyik Lagerlöf hadnagyé volt, a kis Selma édesapjáé. Morbakka adott hajlékot a leánykának és testvéreinek, akik, mint az orgonasípok sorakoztak. A két nagy fiú, Johan és Daniel, a szép nagylány, Anna, a picinyke Gerda és Selma háborítatlan boldogságát, felhőtlen napjait az apai határozottság és az anyai szelíd jóság óvta-vigyázta. A rokonság, nagybácsik és nagynénik mellett a testvérek egyénisége is formálta-alakította Selma jellemét. Beírta nevét a leányka "emlékkönyvébe" Aline, a szép, ifjú nevelőnő, aki zongoraleckéket adott és francia nyelvre oktatott, de sokan mások is, köztük Maja-Rod, a zsellérlányból lett szorgalmas kis varrónő, a két tündéri vénkisasszony, a Mürin kisasszonyok, a nagyformátumú művészegyéniség, a szívtipró Kristóf bácsi, az önzetlen lemondásával szinte életet mentő Unger tiszteletes, de Agrippa, a félnótás csavargó is. A visszaemlékezés laza epizódfüzére felidéz egy emlékezetes találkozást (A bibliás ember), súlyos betegséget (A fogadalom), látogatást a szomszédos birtokra (Gordsjö), kísértethistóriákat (Nem akarok félni!), gyermeki önismereti eszméléseket (Kártya), téli vendégjárásokat (Negyven fok hideg), vasárnapi derűt (A templomban), gyermekszemmel megfigyelt felnőtt szerelmeket (Aline elmegy). Több epizódban súlyos drámai mag rejlik, hiszen a kis Selma nyomorék. (A Siralmas mulatság utal a legnyíltabban a gyermeki bánatforrásra; Selma itt egy batyubálban petrezselymet árul egész este, ám akkori érzéseit ritka bátor őszinteséggel veti papírra.

Forrás: Legeza Ilona könyvismertetője