Mario Merz
 (Milánó, 1925. január 1. – Torino, 2003. november 9)

olasz objektművész

Torinóban nőtt fel, két évig volt orvostanhallgató az Universitá degli Studi di Torinón. A II. világháború alatt csatlakozott a Giustizia e Libertá nevű antifasiszta csoporthoz. 1945-ben letartóztatták és bebörtönözték. Az ott eltöltött idő alatt szüntelenül rajzolt, mindenféle anyagra, ami a keze ügyébe került. 1950-ben kezdett vászonra festeni olajjal. 1954-ben, a torinói Galleria La Bussolában rendezett első kiállításán bemutatott képeinek organikus ábrázolásai Merz szerint ökológiai rendszereket képviselnek. 1966 táján vásznait és objectjeit – üvegeket, esernyőket és esőkabátokat – neoncsövekkel lyukasztotta át, megváltoztatva az anyagokat a szimbolikus energiafeltöltés által. 1967-ben számos művésszel együtt társaságot alapítottak, melyből a Germano Celant kritikus és kurátor által arte poverának elnevezett, lazább értelemben vett művészeti mozgalom lett. Az irányzatot antielitista esztétika jellemezte, s képviselői a hétköznapi élet és az organikus világ egyszerű anyagait használták műveikben, mintegy tiltakozásul az iparosítás és a fogyasztói társadalom dehumanizáló hatása ellen. Merz 1968-ban talált rá a később jellegzetességévé vált jégkunyhó motívumra. Az ősi nomád törzseknek művészete inspirálta. "Boszorkány doktorként" fogja fel önmagát, aki a szellemiekben szegényes, csak anyagiakban gazdag nyugati világ számára létrehoz egy gyógyhelyet (otthont), ahol a traumák, kulturális sérülések meggyógyulhatnak. Központi formája az iglu-forma (eszkimók jégkunyhóik). A gömb forma tökéletesség- és világ-szimbólum; ugyanakkor a természetes és mesterséges, a geometria és mesterséges egyensúlya, szintézise jellemzi az iglukat). Általában fém vázat alkalmaz, amit agyaggal, viasszal, tört üveggel, műanyaggal, hálóval stb. borít be. Gyakran – érdekes módon – számokat ír rájuk, abszurd matematikai, geometriai képleteket. Van, amikor politikai szlogeneket, idézeteket is ír. Van, amelyeknél a Fibonacci számok jelennek meg. A középkorban fedezték fel újra az európai kultúrában, – a természeti növekedésnek a matematikai számokba való foglalásai. Ezeket általában spirális formában írja fel Merz (örök folyamat, változás, természet). Igluit dinamikus energia járja át. Szelíd és mértéktartó, matematikához méltóan "fagyos" volt a számösszefüggések alkalmazása a sokszorosan ismert "jégkunyhó (igloo)" projektek esetében. A számok világával irdatlan méretű mentális tér áll a művész rendelkezésére. Merz szerint a számok elterjesztése a művészek által művelt területeken "politikai" értékkel rendelkezik, mert világosságot teremt. Vagyis a művészetnek az utcára kerüléséhez a legegyszerűbb a számokat igénybe venni. Valószínűleg többen tudnak számolni, mint jól olvasni, de Merz távol állt attól, hogy az élet és a művészet lehetséges összeolvasztását ebben a leegyszerűsített formában oldja meg. Általánosabb értelemben azért szövi át gondolkodásmódját a matematikai rend és a magát fejlesztő elvont organizmus, mert egy jól követhető dedukciót sejt mögötte. "Ha a matematikai sorozatokat művészetként alkalmazni tudjuk, ez azt is jelenti, hogy növények és állatok, vagyis az élőlények sokasodásának tanulmányozásából szőtt rendet a szociológiába (a művészetbe) és az élet bármely összefüggésébe is mint a növekedés metaforáját fogadhatjuk el."

Részt vett a konceptuális, process- és minimalista művészet olyan jelentős nemzetközi kiállításain, mint az Arsenali dell’Antica Repubblicában rendezett Arte povera + azioni povera c. tárlaton Amalfiban, valamint a Kunsthalle Bernben 1968-ban nyílt Live in Your Head: When Attitudes Become Form [Élj a fejedben: Amikor az attitűdökből forma lesz] c. kiállításon, mely eljutott a németországi Krefeldbe és Londonba is. 1970-ben elkezdte a Fibonacci-féle matematikai sorozatokra vonatkozó képletet alkalmazni műveiben, a számok és a spirálalakzat bemutatásával vizuálisan érzékeltetve a koncepciót. Első egyesült államokbeli egyéni kiállításának (Minneapolis, Walker Art Center) idején, 1972-ben ikonográfiájához már halomba rakott újságok, állatok archetípusai, sőt motorbiciklik is tartoztak, s ez később az asztallal mint az ember beteljesülésre és kapcsolatokra való igényének szimbólumával egészült ki. Merz gyakran a terület jellegzetes anyagainak felhasználásával, ill. a mű és a helyszín méreteinek összehangolásával reagált kiállításai sajátságos környezetének kihívásaira. Első európai egyéni kiállítására 1975-ben, a Kunsthalle Baselben, átfogó retrospektív tárlatára pedig 1989-ben, a New York-i Solomon R. Guggenheim Museumban került sor. Felesége, Marisa Merz, szintén neves művész. Merz 2003. november 9-én hunyt el.

Forrás: ART portál

ÍZELÍTŐ MŰVEIBŐL:


01


02


03


04


05


06


07


08


09


10


11


12