|
LILIOM
Molnár Ferenc hatalmas színműírói életművének egyik leghíresebb,
legsikeresebb drámája a Liliom, a melegszívű hintáslegény és az egyszerű, de a
hintáslegénybe egy életre szerelmes cselédlány megható, szentimentális
története, életkép a Liget elesett, mégis - minden "rosszaságuk" ellenére -
tiszta szívű alakjairól.
A Liliom tehát egy kültelki hintáslegény életének és halálának története. Adott
még két nő: az egyik a munkaadója, a rámenős özvegy, aki mindaddig birtokolja
őt, amíg meg nem jelenik színen Julika, a szelíd és konok cselédlány. Molnár
darabja a 20-30-as évek Budapestjét, a kabaré atmoszféráját idézi. Bohócos
vásári komédia, tragédia, burleszk, alávetettség, kiszolgáltatottság, diadal,
élet. A karikatúrák pontosak, leleplezők. Minden durvaság, rátartiság, az adok-
kapok köznapi közhelye mögül előbújnak a valódi motivációk. A dráma nyelvezete
szabatos, könnyed, de egyéniség és költőiség nélkül (szépprózája viszont gyakran
költői színezetű). Színpadismerete, klasszikus szerkesztési tisztasága,
dialógusainak mesteri felépítése, a jellemzés egyszerűsége és mégis hatékonysága
olyan mesterségbeli erények, amelyek a későbbi írónemzedéknek is tanulsággal
szolgálnak.
Forrás: Legeza Ilona könyvismertetői
A Pál utcai fiúk
Tehát belenyugodtak abba, hogy Nemecsek legyen a hadsegéd. Egy kis csöndes
sugdolózás támadt a gittegylet vezéremberei között. Szégyellték, hogy a
háborúban ilyen fontos szerep jut annak, akinek a nevét ők kisbetűvel írták be
az egylet fekete könyvébe. Pedig ha tudták volna...
Az 1890-es évek pesti gyermekvilágának lírai krónikája a regény. Szereplői
józsefvárosi gyerekek, akiknek két bérház közötti grund jelenti a
játékszabadságot. A grund világának igazi törvényei, szokásai, egyesületei,
erődítményei, vezérei és közkatonái vannak. A fennmaradásért háborúzni kell és a
közkatonának áldozatul kell esnie, hogy ily módon igazi hőssé váljon. Az író a
gyermeklélek kitűnő ismerője. Főszereplője Nemecsek és a többiek: Boka és Ács
Feri, a két tábor vezére, Geréb, a bűnbánó áruló, a finomkodó Csele, mind
bonyolult, alakuló egyéniség. Gondolatviláguk, magatartásuk különböző. A hiteles
lélekábrázolás mellett a könyv erénye a regényesség. A történet magával ragadja
olvasóit, a grund már több, mint játszótér, jelkép ahol a harc az igazságért
folyik. Nemecsek tulajdonképpen a kisember, aki nem bátor és nem hős, de azzá
válik a grundért folyó háborúban. A regény a grund és a gyerekek valódi világát
azonban soha nem lépi túl. Kiváló mesterségbeli tudással, a nagy író keze
nyomáról árulkodó realizmussal, csak a művészi és pszichológiai hatásra építő mű
a 10-12 éves gyerekek maradandó élményt nyújtó olvasmánya. Ha Móricz Zsigmond:
Légy jó mindhalálig és Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem című könyvével együtt
olvastatjuk, a század eleji gyermekéletről megközelítő körképet kaphatnak a kis
olvasók.
Forrás: Legeza Ilona
könyvismertetői
A KÉKSZEMŰ
A század eleji és a két világháború közötti Magyarország legsikeresebb színpadi
írójának figyelme - akárcsak remek, korai novelláiban - ebben a mesében is a
városi szegénység felé fordul. A századforduló Budapestjének kopottas lakásában
cseperedő két kis árvát választ főhősül, Annust és kisöccsét, Jánoskát, akiket
az öreg Bori Borcsa néne nevel. Igyekszik az anyagi gondoskodást és az apai
törődés egy személyben pótolni, de a városi óvodába gondosan elkísért gyermekek
hiányérzetéről mit sem tud, arról aztán végképp nem mesélnek neki a kicsik, hogy
csoda történt velük: egy szépséges-szép kirakati babában édesanyjuk vonásaira
ismernek. A kékszemű szép hölgy és a halott közötti hasonlóság csak kezdete a
további mesés történéseknek...
Toll
"Rövid
igaz történetek, megjegyzések, feljegyzések, kuriózumok gyűjteménye"
- így jellemezte Molnár Ferenc ennek a kis kötetnek hatvannyolc pazar
miniatűrjét. Eddig elszórtan hevert mind a memóriámban, nem is az összegyűjtésre
várt, hanem a szélre, amely szétfújja. Így hát: rendszertelenül összesöpört
emlékek, kis képek, amiket láttam, kis történetek, amiket átéltem vagy
hallottam, morzsák egy író emlékirataiból, amelyeket sose fog megírni.
Megjegyzések, amelyek nemigen kerülnek már bele egy regénybe. Ötletek,
amelyekből nem lesz vígjáték. Gondolatok, amelyek szerényebbek, mintsem, hogy
tanulmányokká dagadjanak. Viccek és könnyek.
Forrás: Antikvárium.hu |
