Nemes Nagy Ágnes világa

Szárazvillám
A 40-es, 50-es évek versei

Nemes Nagy Ágnes első kötetének versei a fiatal értelmiségi háborús élményéből, egzisztenciális kételyéből, igazságkeresésből és erkölcsi értékrend iránti vágyából fakadnak. A Szárazvillám "erkölcs és rémület között", egzisztenciális, politikai és érzelmi fenyegetettségben íródott. Az 1950-es évek szorongásélménye hatására Nemes Nagy költészete objektívabb és összetettebb lesz, ugyanakkor szenvedélyesebbé is válik.

A formátlan (1957-69)

A formátlan, a véghetetlen.
Belepusztulok, míg mondatomat
a végtelenből elrekesztem.
Homokkal egy vödörnyi óceánt
kerítek el a semmi ellen.
Ez a viszonylagos öröklét
ép ésszel elviselhetetlen.

Egy pályaudvar átalakítása (prózaversek)
A 70-es, 80-as évek, hátrahagyott versek

Prózaversei egyetemes, mindennapi élményekről számolnak be, a költőt a lét szerkezete, a fizika törvényei foglalkoztatják. A versek személytelen és látszólag csupasz felszíne alól mindig kihallatszik a személyes hangvétel. A költő hátrahagyott versei azonban korábban ismeretlen hangon szólnak: van köztük élesen személyes, van közvetlen hangú naplójegyzet; az utolsó versek a lét gazdagságának és véges voltának kínzó ellentétéből fakadnak.

Szó és szótlanság (összegyűjtött esszék I)
A magasság vágya (összegyűjtött esszék II)

Nemes Nagy Ágnes az esszé megújítója. Fegyelmezett, humorral és könnyed beszédmóddal fűszerezett nyelvezete mély, bonyolult gondolatait is érzékletessé és élvezetessé teszi. Összegyűjtött esszéiben olvashatunk alkotás-lélektani esszét, a vers- és a műfordítás gyakorlatára vonatkozó tanulmányt, korábbi és kortárs költőkről írt portrévázlatot (köztük a Babits Mihályról írt esszémonográfiát), verselemzést; a verselmélet szakmai kérdései mellett interjút, emlékezést és könnyebb hangú írást is (mint a gyerekkorában elfogyasztott hóvirág ízéről szólót), amely mind elvezet gondolkodásmódja enciklopédikus birodalmába.

Szökőkút

Nemes Nagy Ágnes versei megújították a magyar gyermekköltészetet. Lírája a realitásból építkezik, s ezt tölti meg a gyermeki képzeletvilág ezer fényével. Lágyság, derű, vidáman csillogó irónia jellemzi verseit. A Szökőkút Nemes Nagy Ágnes egész gyerekköltészetét felöleli. Tartalmazza a Lila fecske, a Mennyi minden és a Bors néni könyve anyagát. A könyvet Pásztor Gábor színes illusztrációi díszítik, kivételes művészi erővel szuggerálva a költő varázslatos világát.

Nyári rajz
megzenésítette - Kaláka együttes

Hogy mit láttam? Elmondhatom.
De legjobb, ha lerajzolom.
Megláthatod te is velem,
csak nézd, csak nézd a jobb kezem.

Ez itt a ház, ez itt a tó,
ez itt az út, felénk futó,
ez itt akác, ez itt levél,
ez itt a nap, ez itt a dél.
Ez borjú itt, lógó fülű,
hasát veri a nyári fű,
ez itt virág, ezer, ezer,
ez a sötét gyalogszeder,
ez itt a szél, a repülés,
az álmodás, az ébredés,
ez itt gyümölcs, ez itt madár,
ez itt az ég, ez itt a nyár.

Majd télen ezt előveszem,
ha hull a hó, nézegetem.
Nézegetem, ha hull a hó,
ez volt a ház, ez volt a tó.

Sírverse - Szobrokat vittem

Szobrokat vittem a hajón,
hatalmas arcuk névtelen.
Szobrokat vittem a hajón,
hogy álljanak a szigeten.
Az orr s a fül porca között
kilencvenfokos volt a szög,
különben rajtuk semmi jel.
Szobrokat vittem a hajón,
és így süllyedtem el.