Orosz szolgálatban álló olasz származású építész, az orosz új klasszicizmus nagymestere. Festőnek készült és Mengs tanítványa volt Rómában, majd építész lett s nagyobb utazásokat tett. Katalin cárnő számos külföldi építészt hívott az országba, közöttük Quarenghit, aki nagyszabású klasszikus épületeket alkotott Szentpétervárott (ma Leningrád) és Moszkvában. Szentpétervári munkái - a mai Ermitázs múzeum egyik épülete a Néva-parton - az Ermitázs Színház. Oroszországban az egyik legöregebb színházak közül való. Az építésszel 1783-1785 között építtette Nagy Katalin cárnő. Neoklasszicista stílusban épült, szorosan kapcsolódva a Téli Palotához. Igen szokatlan a hangversenyterme, úgy tervezték, hogy hasonlítson egy amfiteátrumra, a falakat és oszlopokat színes műmárvánnyal díszítették. Apollo szobrai és a kilenc Múzsa találhatóak a falmélyedésekben, illetve híres zenészek portréi, fölöttük pedig elismert költők képei díszítik a termet. A Vaszilij-sziget déli partján, a Tudományos Akadémia épülete is, Giacomo Quarenghi alkotása. A 4,5 km hosszú Nyevszkij sugárút Szent Péter cár leghíresebb főútja. Az Admiralitástól az Alekszander Nyevszkij-kolostorig tart és lényegében a 18. század közepére alakult ki. A 19. század elején már itt állt Quarenghi munkája, a városi Duma épülete (1784). Az antik templomokra emlékeztet a Dekabristák terén álló, Giacomo Quarenghi által emelt egykori Lovarda épülete (1804-1807). A Szmolnij-kolostor és temploma mellett épült fel (1805-1808) az olasz építész tervei alapján a Szmolnij Intézet kora-klasszicista, de Rastrelli épületeivel harmonizáló palotája, legkiemelkedőbb alkotása, - ma a városi kormányzat székhelye.

Carszkoje Szelo a ritka szépségek városa. A Sándor-palotát (1792-96) a klasszicista építészet egyik legjobb alkotásának tartják, mely szintén az ő munkája.