FARKAS KALAND

Az író novelláiból ad válogatást a kötet. Sarkadi Imre rövidre szabott élete nemzedékének is szimbóluma: a háború megrázkódtatásától az ötvenes évek elejéig vállalt közéleti programján át, a válságérzésig. A sorsszerű pálya az írói út állomásaiként érződik a novellák témáján is. A parasztság életétől, földosztástól, szövetkezetesítéstől a város és az értelmiség kilátástalannak tűnő világáig. Mindez magában hordja az életforma váltása és az ezzel együtt járó, a felszínen is kiütköző elmagányosodás válságjegyeit. Ennek a változatokban gazdag korszaknak dokumentumai más-más módon a klasszikusokat profanizáló és értelmező írások (Kőműves Kelemen; A szatír bőre; Párbaj az igazságért), falut megidéző művek (Kútban; A Hortobágyon; A szökevények; Tanyasi dúvad), a válság és elszánt küzdelem látomásai (Vagányok; Mementó; Farkas kaland).

Sarkadi elbeszéléseit Móricz Zsigmond példája ösztönözte: a paraszti világ széleskörű ábrázolásának igénye, az atmoszférateremtés művészete és az élőbeszéd alkotó felhasználása lettek legjobb erényeivé.  

Elveszett paradicsom

Nem ismertem magam fölött törvényt mást, mint a saját magam törvényét - s most se ismerek. Erkölcs, társadalom törvényét - magamra nézve kötelezőnek nem éreztem, evék a tiltott gyümölcsből s ez gyümölcsből, ahogy a halotti beszéd mondja: halálút evék. Kiűzettem a paradicsomból.

Az Elveszett paradicsom Sarkadi Imre utolsó drámája. A kétségbeesés és a morális válság, lírai fűtöttség jellemzi, egy lélegzetre elzokogott, fájdalmas vallomás, ami egy színpadi történetben játszódik. Hőse, Sebők Zoltán orvos, az életének öntörvényeibe kapaszkodó, alkotó tehetségét elfecsérlő ember, aki már az elkövetett bűn után lép színpadra. Nem tud mit kezdeni lélekben nála fiatalabb, még mindig kísérletező kedvű természettudós édesapja humanista eszméken csiszolódott, rezignált életbölcsességével sem. Számára csak a harmónia világát újra felfedező, a szépséget megmentő szerelem ígérne megváltást.

A dráma egy korábbi szereplő, a Bolond és szörnyeteg c. regényből ismerős vidéki orvos, Sebők Zoltán sorsát ábrázolja, aki a maga immorális életét semmivel sem tartja rosszabbnak a környezete filiszteus szürkeségénél. Zoltán az apja házában jelenik meg, végzetes hibát követett el: illegális abortuszt hajtott végre a szerelmén, és a nő belehalt a műtétbe. Sebők először az öngyilkosságot fontolgatja, hogy ne jusson börtönbe, de olyan emberekkel találkozik, akik igazán értelmes életet élnek, ezért újra kell gondolnia döntését. Komolyan beleszeret egy nála tíz évvel fiatalabb lányba, és halvány esélye van, hogy a börtönből szabadulva felér hozzá. Ám a darab nosztalgikus hangvétele jelzi azt a távolságot, amely elválasztja Zoltánt ettől az értelmes élettől: az ő Paradicsoma már elveszett, és a néző nem tudhatja, hogyan dönt majd a hős. A darabból Makk Károly 1962-ben sikeres filmet rendezett.  

Sartre A megrendítő hirtelenséggel lezárt, de szigorú törvényszerűségek jegyében született Sarkadi életmű egyik legizgalmasabb és legromlatlanabb részét azok a drámák alkotják, melyekben az író a modern élet erkölcsi kérdéseivel viaskodik, s a morális jóság utáni nosztalgia szívszorító hangjait megszólaltatva, kivételes művészi hitellel teremti meg figurái számára a "szörnyű, buta balgaság" tragikus vagy tragikomikus szituációit. A Ház a város mellett négy drámája mindenekelőtt arra a kérdésre ad választ, hogy boldogulhat-e és élhet-e az ember az önzés maga alkotta törvényei szerint, beteljesülhet-e szerelme, s megváltja-e vagy eltékozolja önmagát a morális területenkívüliségben. A válasz, természetesen, a hősök magukra maradásának, tragédiájának vagy szánalmas kudarcának drámai bemutatásában van. A kötet az Oszlopos Simeon és az Elveszett paradicsom mellett két eddig kiadatlan drámával lepi mag az olvasót: A prófétával és a címadó művel, mindkettő Sarkadi Imre kéziratos hagyatékából került elő.  

A gyáva

A kisregény - egy újabb kudarc története - a narrátor, Éva 30. születésnapján kezdődik. A főhős hirtelen megelégeli korábbi életét, hogy a gazdag szobrász dekoratív felesége, és elindul a hétvégére. Egy faluba érve az autója elromlik, és Éva beleszeret abba a vonzó fiatalemberbe, Pistába, aki segít szerelni. Mivel otthon a férje éppen házibulit tart, Éva hirtelen eldönti, hogy meghívja Pistát. A fiatalember másik társadalmi osztályba tartozik, de természetesen viselkedik a szokatlan környezetben. Másnap reggel Éva a faluba utazik, ahol megmarja egy vipera, de ő Pista figyelmeztetése ellenére megragadja az állatot, és igen józanul felvágja és kivérezteti a sebét. Pista dicséri bátorságát. De mikor a férfi a jövőt kezdi tervezni, sőt még egy munkaajánlatot is visszautasít Éva kedvéért, Éva kezd elbizonytalanodni. Szeretne elválni és saját, értelmes életet kezdeni, de a férje jól látja, hogy nem fog tudni lemondani kellemes életszínvonalukról. A következő randevún Éva be akarja bizonyítani Pistának, hogy nem gyáva, és megeszik egy hernyót. Ám bármennyire megértő is Pista, Éva nem tud szembenézni vele, egyszerűen elsodródik tőle a tömegben, és az élete semmiben nem változik.