Schönberger életműve műfajilag két nagy csoportra osztható. A magánéletének terrénumait, szereplőit és tárgyait megörökítő és a külvilág illetve nyilvános életének színtereit pásztázó képekre és grafikákra. Az aktok nagyon korán feltűnnek az életműben, s a korai, 1919-es férfi aktrajzok (MNG) kivételével többnyire női aktok. Ezek szinte kivétel nélkül a privát szférában jelennek meg, a festő állandó modelljei felesége és leánya. Ennél fogva aktjai soha sem frivolak, s mindig a műteremben, a lakásban, vagy semleges háttér előtt jelennek meg. Viselkedésük nem kihívó vagy csábító; hol békésen szőlőt szemelgetnek, hol gitároznak és madarat tartanak, hol csak elméláznak. Jelen festményén egyetlen nőalakot látunk stilizált műtermi környezetben (jobb oldalon kép lóg a falon, alatta összetekert rajzlap látható). Az arc kevéssé személyesített, összhangban a korszak többi aktjával, melyeken az arcok többé-kevésbé maszkszerűek, megformálásuk pedig szoborszerű. Kéztartása a nő madárral típusú képek mozdulatával egyezik. Stilárisan a kép mintegy felvezeti a harmincas évek első felének klasszicizáló, lágyabb, oldottabb festőiségű aktjait.