OROSZLÁNKÖLYKÖK

Sikeres színdarabok és novellák után 1948-ban jelent meg Irwin Shaw első regénye, amely friss, második világháborús témájával, ügyes szimultán szerkesztésmódjával és olvasmányosságával gyorsan világsikert aratott.

A regény indulásakor Margaret Freemantle, amerikai diáklány 1938-ban Tirolban megismerkedik Christian Dienstl-vel, a jóképű rokonszenvesnek látszó, ám náci síoktatóval, majd hazatér Amerikába, ahol Michael Whitacre, egy baloldali beállítottságú rendező barátnője lesz. Ezen a vékony szálon fonódik össze először a két férfi főszereplő sokáig külön szálakon futó sorsa, akikhez később csatlakozik Noah Ackermann, a zsidó intellektuel is (vele Michael a kiképzőtáborban ismerkedik meg. Bár nem Dienstl, sem Michael sorsa nem rózsaágy a hadseregben, legnehezebb sorsa Noah-nak van: értelmiségi és zsidó létére katonatársai állandóan kínozzák brutális antiszemitizmusukkal, mégsem veszíti el az emberi jóságba vetett hitét, és férfiként is meg tudja állni a helyét. Noah rendíthetetlen humanista meggyőződését állítja szembe az író - különböző hadszíntereken: Afrikában, Olaszországban, Franciaországban és Németországban - Michael intellektuális kétkedésével és Dienstl erkölcsi-politikai elkötelezettségével a rossz mellett. A regény szálai a háború vége felé fonódnak össze.

GAZDAG EMBER, SZEGÉNY EMBER

Ez a regény Irvin Shaw újabb nagyszabású vállalkozása, melyben egy német bevándorolt család beilleszkedésének és gondjainak történetét dolgozza fel. A Jordache szülőknek, a rideg, embertelenül kemény német bevándorló apának és a szenvedő, mindenbe beletörődő anyának három gyermeke van, a szép és okos Gertrud, a jó tanuló, mintagyerek Rudolp és a legkisebb, lázadó, erőszakos Thomas. Mindhármuk életére nagy befolyással van egy enervált, dúsgazdag iparmágnás Boylan: elcsábítja Gertrudot, aki New Yorkba szökik előle, összebarátkozik Rudolph-fal, majd fedezi egyetemi tanulmányait, Thomasnak pedig miatta kell otthagynia a kisvárost és a szülői házat. A regény cselekménye jó két évtizedet fog át, a korszak sok érdekes amerikai társadalmi problémáját veti fel három nemzedékre terjedő családregény keretében, változatos színhelyeken, mozgalmasan és fordulatosan.   

A regény a Gazdag ember, szegény ember folytatása. Cselekménye 1968 és 1972 között játszódik, s a két idősebb testvér, a dúsgazdag Rudolph és a filmes Gretchen sorsának további alakulása mellett elsősorban a fiatal nemzedéknek, a meggyilkolt Thomas fiának, Wesley-nek, és Gretchen fiának, Billy Abbotnak a történetét meséli el. Az olvasmányos, pergő cselekményű regényben kábítóan változnak a parádés helyszínek (Nizza, Cannes, spanyol tengerpart stb.), minden aktuális, "izgalmas" téma felvetődik (terrorizmus, az amerikai bűnözés, a filmvilág intrikái, a háborús fenyegetés), de a szerző mindvégig a felszínen marad, szórakoztatásnál többre nem törekszik. 

NEW YORK-I ÉJSZAKÁK

Ez a kötet bizonyíték arra, hogy Shaw nem csak a regényciklusok mestere; mondanivalóját a novella feszesebb formai követelményeinek megfelelően is el tudja mondani, anélkül, hogy a tőle megszokott elbeszélőkedv háttérbe szorulna. A tizenegy rövid írás főszereplői maguk a városlakók: a családja eltartásáért tehetségét aprópénzre váltó fiatal forgatókönyvíró, a megszokás mindennapjaiból sikertelenül kitörni akaró házaspár, a kötelesség egyensúlyozó béklyóiban csalódott nyomdász, a gyermekáldás csodáját ünneplő zsidó munkásfiú csakúgy, mint a meghatározó élményre vágyó bártáncosnő és a pénze után futó étteremtulajdonos. De a főszereplő maga a város, New York is, amely befogadó-védő keretet ad lakóinak, miközben szelíd kényszerrel határolja be életük tereit. És főszereplő a világháború is - távoli csatáival és embertelen, félelmetes ideológiáival - amely nem mindennapi hősöket formál New York jellegzetesen kettős - nyitott és egyben zárt - közösségén belül. A szokványosan pergő mindennapok egyhangúságát váratlan, néha bizarr szituációk tördelik szét, szokatlan megnyilatkozásra késztetve a lakókat, groteszk formanyelve kibontakoztatására az írót. A novellák hősei sokféle módon élik meg változásaikat: a tizenéves Lawrence-t egyéniséggé érleli egy verekedés (Eperfagylalt); Lester Barnum bölcsen átlép az élet tapasztalatain (Koronatanú); a 33 éves Sol megtalálja Istenét (Isten - Péntek éjszaka), és az igazságérzettől hajtott kis csapat bosszút áll a náci tengerészen (Matróz a Bremen fedélzetéről). És a változások mind egy célt szolgálnak az író szemében: megrajzolni az amerikai társadalom sajátos metszetét olyan novella fűzérrel, amely - regényei után - méltán várhat nagy érdeklődést a Shaw-t szerető és olvasó közönségtől. 

A Crown-család tragikus fordulatokban gazdag története elevenedik meg Irwin Shaw regényének lapjain: apa, anya és fiú egymásba bonyolódó, egymást akadályozó, mélybe ívelő sorsa. A férj, Oliver erőszakos, sőt arrogáns, megrendíthetetlen akarattal és magabiztossággal felfegyverkezve a világ ellen, ráadásul pimaszul kioktató és türelmetlen. Ezzel szemben a felesége, a gyönyörű, bájos és szellemes Lucy - talán részben a férfi dominanciája miatt - rendkívül félénk és introvertált, rettegő, tele önbizalomhiánnyal és komplexusokkal. A fiuk, Tony ebben a beteg érzelmi környezetben cseperedik fel apja alázásai alatt eltörpülve, anyja aggodalmaskodó majomszeretetétől elnyomva. A fülledt ördögi kört megdöbbentő módon Lucy töri meg élete legmerészebb lépésével - amelyre a válasz hisztérikus férje öngyilkossága és Tony elvesztése. Anya és fia sok év múlva Párizsban találkoznak újra, de a megbocsátás és újrakezdés lehetősége bizonytalan.