1923. november 1-jén született Siófokon. Tehetsége nemcsak hamar megmutatkozott, hanem korán fel is figyeltek rá: tizennégy éves korában már kiállították egy festményét Párizsban. Érettségi után a Budapesti Műszaki Egyetemen aerodinamikát tanult. Katonaként részt vett a második világháborúban. 1950-ben felvették a Képzőművészeti Főiskolára, mesterei Mikus Sándor és Pátzay Pál szobrászművészek voltak. Az I. Országos Képzőművészeti Kiállításon (Budapest, Műcsarnok) bemutatták Vasmunkás című szobrát. 4 évvel később az V. Magyar Képzőművészeti Kiállításon szerepelt művével (Parasztlány), majd egy évvel később a Fiatal Képzőművészek és Iparművészek Kiállításán (Budapest, Ernst Múzeum) négy szoborral szerepelt. 1956-ban Magvető című szobrával diplomázott kitüntetéssel a főiskolán (ez a szobor később a budapesti Mezőgazdasági Kiállításon szerepelt, majd a lajosmizsei Falumúzeum kertjében állították fel). 1957-ben a Tavaszi Tárlaton Fiú akt és Női portré című alkotásaival szerepelt, majd két évvel később a VII. Magyar Képzőművészeti Kiállításon három művét mutatták be: a Zenét hallgató nő címűt utóbb a budapesti Fővárosi Művelődési Házban állították fel. Az 1950-es évek végén több szobrát állították fel köztéren: Mackók/Medvék (Gyöngyös), Galambok/Madaras kő (Hegyeshalom), Úszó nő/Lebegő nő (Hajdúszoboszló), Ülő lány (Budapest, Dániel út) 1960-ban díjat nyert az első Marx–Engels emlékműpályázaton, majd Napozó nő kútfiguráját felállították a hódmezővásárhelyi Tüdőgondozó Intézet kertjében. 1962-ben a IX. Magyar Képzőművészeti Kiállításon szerepelt műveivel. Első egyéni kiállítását 1967-ben rendezte Budapesten. 1972-ben a Tihanyi Múzeumban nyílt gyűjteményes tárlata, ettől kezdve Európa majdnem minden rangos képzőművészeti eseményén részt vett munkáival. 1973-ban Kossuth-díjat kapott. 2 évvel később Érdemes művész címmel - 1982-ben Herder-díjjal tüntették ki. 1977-ben a Kulturális Minisztérium nívódíját kapta meg az 1976-ban felavatott köztéri műveiért (Pro Arte Budapest). Két év múlva kiváló művész lett. 1980-tól 10 éven át függetlenként országgyűlési képviselő. 1983-tól a Német Akadémia tagja, valamint a Magyar Népköztársaság Zászlórendjével tüntetik ki. Ez évtől működik állandó kiállítása az óbudai Laktanya utcában. 1984-ben SZOT-díjat kapott. Egy évre rá Siófok díszpolgára lett. A francia kormány 1989-ben a Művészetek és Bölcsészettudományok Érdemrendjének Parancsnoki jelvénye kitüntetést, az olasz köztársasági elnök 1996-ban az Olasz Köztársasági Érdemrend lovagi keresztjét adományozta neki. Megkapta a lengyel Kultúráért kitüntetést is. Hajdúböszörmény díszpolgára. 1991 óta az Európai Akadémia tagja. Hazai és külföldi tereken, templomokban, középületekben mintegy 300 alkotását helyezték el. Szobrai állnak Belgiumban, Franciaországban, Lengyelországban, Németországban, Norvégiában és Izraelben. Nős, két fia van (Tamás, 1953, szobrászművész és Mátyás, 1961, díszlettervező-grafikus), Budapesten él.