
Publius
Vergilius Maro
(Kr.
e. 70-19)
római költő
|
Ovidius és Horatius mellett az augustusi aranykor költő triászának legnagyobb epikus költője. Neve korábban Virgilius alakban volt ismert. Legismertebb művei az Aeneis című eposz, a Georgicon című eposz - tanköltemény és a Bucolica avagy Eclogák néven ismert 10 eclogából álló bukolikus gyűjtemény.
A Mantua melletti Andesben született Kr. e. 70. október 15-én, földműves családban, azonban egészségi állapota lehetetlenné tette számára a fizikai munkát, ezért a falu bölcsei úgy döntöttek, hogy "csak tanulásra alkalmas". E döntésnek köszönhetően városba, iskolába került ahol szónoklattant tanult, majd hivatásos szónok lett. Közben idillikus verseket írt a paraszti életről. A római polgárháború idején Athénba menekült, itt ismerkedett meg Horatiusszal, akivel életre szóló szoros barátságot kötött. A polgárháború véget értével visszatért Rómába, ahol Augustus császár felszólította, hogy írjon egy tankölteményt a polgárháború dúlta falusi élet leromlását megakadályozandó, amelyből minél több parasztember tanulhatja meg a szántóföld és a legelő körüli tennivalókat. A mű címe Georgica, azaz Paraszti dolgok volt.
A Georgica sikeressége után Augustus császár Vergiliust bízta meg a Róma és a
római nép őstörténetét magába foglaló költemény megírására, hogy kerek,
hivatalosnak mondható formát nyerjen az eredettörténet, az identitásról szóló
hitvallás (más kérdés, hogy a kész mű enyhén szólva is nem kínál efféle
kristályos képet, inkább egy a valósághoz közelebbi, sok ellentmondásról és sok
rejtett problémáról árulkodó, mélyen átélt identitásról beszél). A tíz évig
íródott költemény főhőse a legendás ősapa,
Aeneas
volt. Vergilius nem tudta befejezni e művét, kisebb részek töredékesen maradtak
fenn. Kr. e. 19-ben három évre Görögországba ment, részben, hogy utazgasson,
részben, hogy befejezze az Aeneist, s azután már csak filozófiai tanulmányainak
élhessen. Útközben megbetegedett, és hazatérőben Brundisiumban 51 évesen meghalt
Kr. e. 19. szeptember 21-én. Elutazása előtt meghagyta, hogy halála esetén
égessék el az Aeneist, de Augustus megtiltotta a kívánság teljesítését.
Vergiliusnak a magyar irodalomra gyakorolt hatása szinte felmérhetetlen.
Fordította többek között Csokonai Vitéz Mihály, Devecseri Gábor, Rájnis József
és Radnóti Miklós. Janus Pannonius egy képzelt, szatirikus költői versenyt írt
eposzi kellékekkel, amelyben Vergiliusszal szemben Magyi Sebestyén javára dönt.
Arany János Az elveszett alkotmányában számtalan Vergiliust parodizáló elem
található. Erőteljesen hatott Zrínyi Miklós eposzára is, amelynek első sora
egyenes fordítása az Aeneis kezdetének. Hexameteres eposzaink is az ő példája
nyomán születtek, mint Vörösmarty Mihály Zalán futása című hőskölteménye. |