Norvégia kicsiny és szegény ország, mely művészeinek nem mindig nyújthatott kedvező viszonyokat, szobrászaival azonban a szó szoros értelmében mostohán bánt el. Éppen azért jelentősebb szobrászainknak szerfölött csekély a száma. De mint a legnagyobb, a legsajátszerűbb, egészen külön helyet foglal el szobrászai között Vigeland Gustav. 

Egy kis tengerparti városban született Dél-Norvégiában. (Mandal) Kisfiúként szülei Oslóba küldik, ahol megtanulja a fafaragás mesterségét. Édesapja korai halála miatt azonban haza kell térnie, hogy segítse a családját. 1888ban visszatér Oslóba és elhatározza, hogy szobrász lesz. Ekkor Bryunjulf Bergslien szobrász támogatja és tanítja, a következő évben kiállítja első munkáját - Hágár és Izmael címmel. Az 1891-1896 között időt külföldi utazásokkal tölti, többek között Koppenhága, Párizs, Berlin és Firenze az úti célja. A francia fővárosban megismerkedik Rodin munkáival, Olaszországban tanulmányozza az ókori és reneszánsz műveket. Ezekben az években alkotásaiban már megjelennek fő témái - a halál és az élet, valamint a férfi és nő közötti kapcsolat ábrázolása. Első egyéni kiállításaira Norvégiában 189ben és 1896ban igen jó kritikát kap. 1902ben megérkezik első megrendelése, a Nidaros székesegyház helyreállítása Trondheimben. Itt festett tölgyfával dolgozott (Keresztrefeszítés). A középkori művészet tanulmányozása hozzájárult szimbolikájához, azaz a bűn jelképét sárkánynak ábrázolta, valamint témája még a természeti erők ellen küzdő ember. Visszatért Oslóba és ott dolgozott. 1921ben a város kisajátította műtermét, mert könyvtárat szántak oda építeni. Vigeland kap egy másik házat helyette, cserébe megígéri, hogy Oslóra hagyományozza az ezután készített alkotásait, beleértve a szobrokat, rajzokat, metszeteket és modelleket is. Vigeland a Frogner park mellet lévő új stúdióba 1924ben költözött. A következő húsz évben, haláláig e parkban készítette köztéri szobrait. Az egyedülálló szoborpark Gustav Vigeland életműve -, több mint 200 szoborral bronzból, gránitból és kovácsoltvasból. A parkban - mintegy 150 szoborcsoport, és több mint 600 figura található, mind életnagyságú és mindet egymaga készítette, minden segítség nélkül. E műveit a városnak adományozta, cserébe az itt kapott műterméért, s a szabadtéri múzeum kialakításának lehetőségéért. Már a kapu (bejárat a Kirkeveiennél) egy hatalmas, impozáns alkotás. Főbb érdekességek a Monolitten, ami egy hatalmas 14.12 meter magas (46 láb) oszlop és egyetlen kőtömbből faragta a művész, 121 szoboralakkal; a Livshjulet (Életkerék) valamint a szökőkút, de rengeteg látnivaló akad még, van például egy napóra is. Műterme ma múzeum lett, itt látható Vigeland 1600 szobra, 12 ezer rajza és mintegy 400 fametszete. Úgy tetszik, mintha Norvégia minden plasztikai tehetsége ebben az egyetlen emberben tömörült volna össze. A meztelen emberi testet ízről-ízre ismerte. Gigászi erővel, ideges szenzibilitással ábrázolja az embert örömében és bánatában, szerelmi mámorában és fájdalmában. Vigeland Gusztáv egy külön monográfiát érdemelne. A mai kor szobrászatában egyenértékű ő a legnagyobbakkal, és egy sincs, aki őt felülmúlná, vitathatatlanul Norvégia leghíresebb szobrászművésze.