színházi távcső

Menj, csak menj tovább
Ültess üstökösre rózsát
És láss meg elvégzett dolgomban

Nézz a viharok mögé
Mártsd kezeid csuklóig illatozó féltésekbe
Másként nézve csak jó itt a világ!

Dörzspapírra kriksz-krakszolt
Szerelmes lelkek lepik el a várost
Kopik a szívem és halványul a lantzene

Markolom az űrt és bádogékek
Feszülnek szép hangok közé
Lehetetlenséget bimbóz a színhiány

Na, tetszik-e a bohózat?
Csatolj melledre új lendületet
Érvágó ködök, fantomdalárdák
Nyeldekelnek némán

Jéghideg a páholy
Kenetlen csapágyak,
Gyomorszagú szájak
Gyalázzák a meztelen szerelmeseket

Díszlet nincs,
Jelmez nincs,
Darab nincs,
Néző nincs,

Egy csendcsepp csóváját vonszolja
A viruló rózsakert.

Calgary 2001 május 31.