Vasarely
Múzeum nyitása, Budapest - 1987
Vasarely
Múzeum nyitása, Budapest - 1987
|
A Vasarely Múzeum szervezetileg a Szépművészeti Múzeum filiáléjaként működik. Elsődleges programja a gondjaira bízott Vasarely - adomány megőrzése, propagálása, Vasarely életművének mind teljesebb ismeretterjesztő és tudományos célú feltárása. Ennek érdekében különféle kiadványok készítése, kiállítások szervezése bel- és külföldön egyaránt. Emellett feladata a Múzeum e célra kialakított kamaratermében a múzeum alapítójához hasonlóan Magyarországon született és külföldön egzisztenciát nyert művészek hazai bemutatása, munkásságának megismertetése. A budapesti Vasarely - gyűjtemény Victor Vasarely, a magyar származású, Franciaországban élő, világhírű festőművész 1981-ben úgy határoz, hogy szülőhazája, Magyarország, és annak fővárosa számára jelentős és elidegeníthetetlen adományt juttat. A festmények, reklám- és egyéb grafikák, dekorációs és építőművészeti munkák, valamint a " l' art pour l' art" gyűjteményt kiegészítő kiadványok egyike sem lehet soha tárgya Franciaországba történő visszahonosításnak. Az ajándékozás tényét 1981. 09. 24-i, Annet-sur-Marne-i adományozó levelében fektette le, majd ugyanezt 1986. június 20-án Párizsban ismételten megerősítette. A művész által aprólékos részletességgel összeállított anyag biztonságos és szakszerű hazaszállításánál a két állam hivatalos szervei, külképviseletei bábáskodtak. Akkor már állt a Didaktikai Múzeum a gordes-i kastélyban (1970), működött az Aix-en-Provence-i Vasarely Alapítvány (1971), New Yorkban (1978) és Oslóban (1982) Vasarely Center ismertette művészetének jellemzőit. S szerte a világon több más állandó és időszaki kiállítás mellett, 1976-ban szintén Vasarely adományából a művész pécsi szülőházában megnyílt az első magyarországi Vasarely - gyűjtemény.
Az 1981es fővárosi adomány több száz műve a Szépművészeti Múzeumba került, ahol 1982 októberében nagy sikerű kiállításon mutatták be a hazai közönségnek. Az adományozó levélben már a Zichy-kastély szerepel a művek végleges helyeként, csupán annak eldöntése igényelt hosszabb időt, hogy melyik szárnyat lehet a célnak legmegfelelőbben átalakítani. Végül is a többmilliós költség biztosítása, a múzeumi terület végleges kijelölése után az akkori Művelődési Minisztérium megbízására 1985-ben a Művelődésügyi Beruházási Vállalat koordinálásával, az Iparterv mérnökeinek (Molnár Péter, Koris János, Budaházi Eszter) tervei alapján a 21. Sz. Állami Építőipari Vállalat vállalkozásában elkezdődött a Zichy-kastély gazdasági épületeinek két, addig raktárként használt szárnyából a Vasarely Múzeum kialakítása. Az építkezés megindulása után alig egy esztendővel felépült, majd 1987. május 8-án megnyílt a főváros egyik legszebb kiállító helyisége: a budapesti Vasarely Múzeum. A művész kívánsága szerinti épületben, elrendezésben, szülőhazája fővárosában minden igényt kielégítő prezentációban. Vasarely művészete Kevés művésznek jutott már életében olyan sok elismerés és olyan általános népszerűség osztályrészül, mint Victor Vasarelynek, azaz Vásárhelyi Győzőnek. Elhalmozták kitüntetésekkel, művei a modern művészet minden fontos múzeumában megtalálhatók, kiállításainak puszta fölsorolása is oldalakat töltene meg, akárcsak megbízatásainak és a munkásságát méltató cikkeknek, tanulmányoknak, könyveknek listája. Kétségtelen: új anyagok, új médiák és új eljárások bevezetésével az 50-es és 60-as években a nemzetközi avantgárdé legelső sorába lépett, nagynevű pályatársakra hatott és az emberformálta világ szinte minden területén megjelenő, félreismerhetetlenül egyéni arculatú, ugyanakkor szinte a végtelenségig variálható formakincset teremtett. A budapesti Vasarely Múzeum közel négyszáz művet számláló saját adományát tartalmazza, hogy szándéka szerint - mint már Gordes-ban, Aix-en-Provence-ban és Pécsett - az érdeklődő itt is bármikor tanulmányozhassa életművét, gyönyörködhessen és tanulhasson. Mert szenvedélyesen teoretikus és pedagógus hajlamától sarkallva át akarja adni az ifjabb nemzedékeknek élete és mestersége minden tapasztalatát. Ezért szerepelnek a kiállításon mind fiatalkorának újító – újat kereső ötletei, mind érett korának gazdag tapasztalatok birtokában kibontakozó művei.
Az
egykori Művelődési Minisztérium jóvoltából helyreállított épületszárny,
amelyben a Vasarely Múzeum otthonra lelt, eredetileg a mellette álló
barokk Zichy-kastély - épült Jáger Henrik kőfaragómester tervei szerint
1746-52 között - gazdasági épülete volt. A gondos helyreállítás megőrizte
a barokk periódus megmaradt részleteit, de a hely története - és ezzel
együtt kulturális hagyománya - sokkal régebbi korokig követhető. A barokk
alapozás középkori falakat vágott át, a középkori falak alatt, pedig római
csatornák futottak, a közelben római faragványok, épületek tömege került
napvilágra. A Vasarely Múzeum a mai főváros egyik legrégebben lakott
részén áll, a kiállított műveknek másfélezer esztendő emberi munkálkodása
ad keretet és fogadja magába, mint méltó folytatóját. A világon egyedi,
tempera, tus, ceruza munkák, kollázsok mellett, külön termet szenteltek
Vasarely két, illetve három dimenzióban sokszorosított munkáinak,
megvalósult vagy csak makettben elkészített terveinek. A budapesti
Vasarely Múzeum kétszintes kiállítótermében a művész munkássága minden
korszakát élvezhetik a látogatók. |
