|
Zenei
kisokos
A -
C-dúr skála hatodik hangjának betűneve.
Agitato -
Izgatottan.
Adagio -
Lassú tempó ill. tétel.
Akkord -
Három vagy több hang együtthangzása.
Akkordfelbontás -
Az akkord hangjainak nem egyidejű, hanem egymás utáni
megszólaltatása.
Akusztika -
(1) Hangtan. (2) Zenélés színhelyéül szolgáló épület, hangversenyterem stb.
hangzást befolyásoló építészeti adottságai.
Alaphang -
A tercekből épülő hagyományos akkordok alaphelyzetben legmélyebb hangja.
Alkalmazkodó ritmus -
A népdal ritmusa dallamsoronként változik a szövegszótagok hosszúsága és
rövidsége szerint. (magyar népdalok fő jellemzője)
Allegro -
Vidáman, gyorsan.
Alt -
A női és gyermek énekhang mély fekvése.
Ambitus -
Hangterjedelem, a legmélyebb és a legmagasabb hang és a közéjük eső
távolság.
Anche -
Szintén.
Andante -
Lépésben. Közepes, az allegrónál lassabb, az adagiónál gyorsabb,
járás-tempó.
Aprája -
Dudanóták közötti átvezető, különböző ritmusú, tempójú dallamok átvezetésére
szolgál.
Assai -
nagyon.
Ária -
Hangszerkíséretes szólóének-forma, általában opera vagy oratórium része.
Artikuláció -
A zene kisebb egységeinek tagolása.
Aszimmetrikus ritmus -
Páratlan egységekből felépülő ritmus.
Ave Maria -
(Üdvözlégy Mária) Latin ima, számos megzenésítés alapja.
Balett -
A 16. századi francia udvarban kialakult, gondosan meghatározott
mozdulatokon, technikán, stíluson alapuló látványos táncforma, utóbb
kizárólag színpadi műfaj.
Bariton -
Középmagas férfi hangfekvés.
Basszus -
(1) A legmélyebb férfiszólam. (2) A mű legmélyebb szólama. (3)
Hangszercsalád legmélyebb tagja.
Bolgár ritmus -
Aszimmetrikus ritmus, a bolgár népzene sajátosan "sántító", egyenlőtlen
ütemegységű ritmusa.
C -
C-dúr skála első hangjának betűneve.
Cigányskála -
Moll jellegű hangsor két bővített második lépéssel. ( a h c disz e f gisz a)
Con brio -
Tűzzel, hévvel.
Consort -
A 17. századi angol zenében azonos hangszercsalád tagjaiból álló együttes.
Credo -
A mise megzenésítés harmadik tétele.
Crescendo -
Hangosítva, jele: <
Csujjogató -
Hangulatkeltő ritmusos szó, illetve mondóka (Például: lakodalmi kurjantások)
D -
C-dúr skála második hangjának betűjele.
Decrescendo -
Halkítva, jele: >
Dinamika -
A hang erőssége, illetve a hang erősségének változása.
Divertimento -
Könnyed, többtételes hangszeres mű.
Dudanóta -
Páros ütemű, egyszerűritmusú, többnyire 8 szótagos tánctempójú népdalok.
Dunántúli terc -
Az alaphangtól számított terc (harmadik hang), és szeptim (hetedik)
ingadozó.
Dúr-hangsor -
Az oktávot két egész-, 1 fél-, 3 egész-, 1 félhangra osztó hétfokú hangsor.
Dűvő -
A népi zenekarok kísérő hangszereinek játékmódja, a kontra, a brácsa és a
bőgő ritmikailag egybevágóan játszik.
E -
C-dúr hangsor harmadik hangjának betűneve.
Esztam -
A népi vonószenekar kísérő hangszereinek egyik játékmódja, amikor a kontra,
brácsa és a bőgő ritmikailag ellentétes, egymást kiegészítő, nyolcad
lüktetésű szaggatott ritmuskíséretet hoz létre.
Etűd -
A hangszeres játék technikáját hatásosan bemutató hangversenymű.
F -
C-dúr skála negyedik hangjának betűneve.
Fermata, korona -
Valamely hang, vagy szünetjel bizonytalan ideig való meghosszabbítása.
Forte -
Hangosan.
G -
C-dúr skála ötödik hangjának betűjele.
Generál-pauza -
Valamennyi szólam egyidejű szüneteltetése.
Giocoso -
Játékosan.
Giusto -
Szabályos, feszes tempó.
Glória -
A mise megzenésítés második tétele.
H -
C-dúr skála hetedik betűneve.
Hallgatónóta -
Lassú ütemű, bánatos hangulatú lírai dal.
Hangfekvés vagy regiszter -
Énekhang vagy hangszer hangterjedelmének egy adott szakasza.
Hangköz -
Két egyszerre vagy egymás után megszólaló zenei hang közötti távolság. A
hangközök latin eredetű neve sorrendben: PRÍM-első, SZEKUND-második,
TERC-harmadik, KVART-negyedik, KVINT-ötödik, SZEXT hatodik, SZEPTIM-hetedik,
OKTÁV-nyolcadik, NÓNA-kilencedik, DECIMA tizedik, UNDECIMA-tizenegyedik,
DUODECIMA-tizenkettedik.
Hangszerelés -
A zenei anyag meghatározott zenekari együttesre szánt megvalósulási formája
ill. annak kidolgozása.
Históriás ének -
Epikus tartalmú ének, mely egy eseményt versbe szedve, énekelve ad elő.
Intermezzo -
Operai vagy drámai közjáték.
Intonáció -
Énekhang vagy hangszer megszólaltatása.
Jajnóta -
Lassú táncdallam, cigánykesergő.
Kanásztánc -
Két földön keretezett bot, vagy más eszköz körül járt pásztortánc.
Kantáta -
Hangszerkíséretes énekszólóra, kórusra írott vokális mű.
Kolomejka ritmus -
Ukrán, illetve rutén táncdallamok élénk tempójú ritmusképlete.
Koloratúra -
Virtuóz díszítésű énekszólam.
Kontratenor -
A női altszólammal nagyjából azonos fekvésű magas férfihang.
Korál -
Protestáns egyházi ének.
Kvintváltó dallamok -
Olyan dallamok, amelyben a dallam második része az elsőnek az ismétlése egy
tiszta kvinttel mélyebben.
Largo -
A leglassúbb tempó jelzése.
Libretto -
Operaszövegkönyv.
Lippentős -
A friss csárdás egyik legjellemzőbb motívumtípusa, aminek karakterisztikus
vonása a forgást megszakító, térdhajlítással párosuló terpeszállás.
Madrigál -
A 14-17. század uralkodó nemzeti nyelvű világi énekes műfaja.
Mars -
A lakodalmi szertartásos vonulásokon, valamint mulatságok kezdetén és végén
járt menettánc.
Menüett -
Hármas ütemű, francia eredetű tánc.
Mesterdalnokok -
A 14-16. században céhekben tömörült német iparos-mesterember énekesek.
Mezzo -
Fél, közép, közepes.
Mise -
A katolikus istentisztelet középponti anyagának megzenésítése.
Moderato -
Mérsékelt tempó.
Monduláció -
Hangnemváltás, átmenet egyik hangnemből a másikba, a hangok, hangközök,
harmóniák átértelmezésével.
Noktürn -
Az éjszakát idéző, álmodozó romantikus darab.
Oktáv -
A hangsor nyolc hangja.
Oratórium -
Többnyire vallásos szöveg nagyszabású megzenésítése énekszólókra, kórusra és
zenekarra.
Partitúra -
Többszólamú zene kézírásos vagy nyomtatott kottája.
Pergetés -
A cigányok vokális táncdalaik előadásakor a szöveges strófákat értelmetlen
szótagok gajdolásával váltogatják, ezúttal ritmikailag rendkívül virtuóz és
hangszínekben gazdag, melodikus tánczenei kíséret jön létre.
Prelúdium -
Előjáték.
Programzene -
Zenén kívüli eseményektől, indulatoktól, képektől ihletett, ill. azokat
felidéző zene.
Rapszódia -
Általában népdalra vagy hasonló anyagra épülő szabad fantázia.
Recitativo -
Énekbeszéd, az ének ritmikája követi a szöveget.
Regiszter -
(1) Hangfekvés. (2) Billentyűs hangszerek (orgona, csembaló stb.) különböző
hangszínű egységei (sípsor, húrkészlet), amelyeket a játékos pedál,
regisztergombok, fogantyúk, segítségével kapcsolhat be és ki. Alkalmazásuk a
regisztrálás.
Regös ének -
Magyar rítusének, nem strófás, soroló, ütempáros szerkezetű zenei műfaj. Az
éneket állandó szöveg- és dallammotívumot tartalmazó refrén tagolja.
Rekviem -
A gyászmise megzenésítése.
Scherzo -
Olykor, (de nem mindig) humoros jellegű hangszeres darab vagy tétel.
Semplice -
Egyszerűen.
Staccato -
Szaggatottan, röviden.
Summásdal -
A mezőgazdaságban az idénymunkások életéről és érzelmeiről szóló ének.
Szekvencia -
Rövid zenei részlet megismétlése más hangmagasságon.
Szólam -
Az együttes egy játékosa, ill. a zenekar, kórus ugyanazt játszó, éneklő
részlege-, az általa játszott zene.
Szoprán -
legmagasabb női énekhang vagy hangszercsalád legmagasabb fekvésű tagja.
Tempó -
Időmérték, a zene lüktetésének sebessége.
Tenor -
A legmagasabb természetes férfihang. ill. hangszercsalád ennek megfelelő
fekvésű tagja.
Toccata -
Gyors, rendszerint virtuóz, szabad fantázia stílusú billentyűs zene.
Tonika -
A hangnem első foka, alaphangja.
Transzponálás -
Valamely dallam vagy dallamfordulat áthelyezés az eredetitől eltérő
hangnembe.
Tremoló -
(1) Vonós hangszereken a vonó fel-le mozgásának gyors váltakoztatása. (2)
Billentyűs hangszereken a billentyűk gyors váltakoztatása. (3) Gyors énekes
remegtetés.
Trilla -
A legfontosabb díszítések egyike: két szomszédos hang gyors váltakoztatása.
Ujjrend -
A játékos ujjainak a kellő hangzás, tagolás megvalósítására legalkalmasabb
használata, ill. ennek írásos jelzése, számokkal a hangjegy fölött.
Uniszónó -
Két azonos magasságú hang, ill. azok együttes éneklése, játéka.
Ütem pár -
Négy lüktetés két 2/4-es ütemre elosztva.
Ütés -
A zene lüktetésének egysége.
Verizmus -
realizmus, valószerűség - egy opera irányzat, a realista irodalom zenei
megfelelője. A stílus jellemzője a mindennapi témák nyílt, olykor nyersen
realisztikus ábrázolása.
Vokális zene -
Énekes zene, valamennyi műfaj, amelyben szerepel énekhang.
Volta ritmus -
Hármas ütemű, gyors udvari páros tánc, illetve ennek megfelelőritmus.
Zongorakivonat -
Eredetileg nagyobb együttesre írott mű zongorára összevont változata.
|
