A hang természeti jelenség, ami mozgással, rezgéssel jár. Amikor nyugvó víztükörbe követ hajítunk, fodrot vet a víz, mozgása szabályos, folyton nagyobbodó körökben terjed, majd lassan elcsitul. Így terjed a levegőben, a ruganyos test által keltett rezgés is, de nem síkban, hanem minden irányban, - majd elcsendesül. Rezgést  támaszt a levegő ritkulása és sűrűsödése is. Levegő nélkül semmiféle hang nem keletkezhet. A hang tehát szabályosan ismétlődő levegőrezgés. A hang terjedési sebessége 340 méter másodpercenként. Magasabb-, gyorsabb rezgésszám a magasabb hangot; alacsonyabb-, lassúbb rezgésszám a mélyebb hangot eredményezi. Tehát a hang magassága a rezgésszámmal arányosan növekszik. Ezt befolyásolhatja még a rezonancia, azaz valamely hangszer teste képes bármely hang felerősítésére. A hang magassága tehát a rezgések másodpercenkénti számától függ. A rezgések száma húros hangszereknél függ a húr hosszúságától, vastagságától, valamint a feszítés mértékétől is. Rövidebb, vagy vékonyabb, vagy jobban megfeszített húr nagyobb rezgésszámú, vagyis magasabb hangot ad. Fúvós hangszereknél a cső, illetve a benne lévő levegőoszlop hosszúsága és a be fúvás ereje határozza meg a hang magasságát. Rövidebb csövű hangszer magasabb hangot ad. A húr hosszát ujjunk rátevésével szabályozhatjuk. Fúvós hangszereknél a hangszer testére fúrt lyukak befödésével, ill. nyitásával módosítjuk a cső hosszúságát. A zenei hang tulajdonsága a magasságon kívül a színezet. A hang színezetét a vele együtt rezgő felhangok (részhangok) száma adja meg. Zenei hang nincs egymagában, felhangok, (felső hangok) jelenléte, azok száma adja meg a hang színezetét. A hang jellemző tulajdonsága még az ereje. A hangerő a rugalmas test nyugalmi helyzetéből való kilendülésének tágulásától (amplitudo) függ. Hangerősség=dinamika (dynamis görög szó, jelentése erő, hatalom).

Az erő fokozatos növelése a   crescendo        <

Az erő fokozatos csökkenése decrescendo     >

A zenei hangnak ez a hármas tulajdonsága: magassága, színezete és ereje hatóerők és eszközök amelyek érzelmeinket felébresztik, művészi értelemben hatnak ránk.  Ha a hangok halmazából egyet kiválasztunk és időben elrendezzük, azaz ritmusban szólaltatjuk meg, akkor már zenei hangról beszélünk. Zene és matematika mindig szorosan összefüggött. Mindkettőnek velejárója az emberi értelem - ésszerű - reagálása a környezetre. A matematikát a természet törvényszerűségeinek és modelljeinek felismerése ihlette. Hasonlóképp a zene is a hang viselkedésében fellelhető törvényszerűségek (ösztönös vagy tudatos) felismerésével vált lehetővé. Mivel a hang összefüggései fizikai természetűek, matematikailag leírhatók.