magyar
zeneszerző
Budapest ostroma után felkérték, hogy folytassa a munkát. A korra jellemző módon az első társulati ülésen az elnöklő vendég kemény szavakkal ostorozta a színház volt kapitalista irányítását, majd átadta az igazgatói megbízást a régi-új vezetőnek. 1949-ben, az Operett Színház államosításakor a Vidám Színpadhoz helyezték át zenei vezetőnek, majd 1957-60- között ismét az Operettet irányította. Színpadi művei közül feltétlenül meg kell említeni a Latinovits Zoltán vendégszereplésével bemutatott A kutya, akit Bozzi úrnak hívnak, a Lulu és a Florentin kalap címűeket. Itthoni sikerei mellett külföldön is elismerték dalai szépségét, így az ünnepelt operaénekes, Mario Lanza is beleszeretett dalaiba. Lemezkiadásra szerződtek vele, a dalok kiválogatása is megtörtént, azonban Mario Lanza hirtelen halála meghiúsította a lemez megjelenését. Feleségével, Csikós Rózsival a budapesti Orbán-hegyi úton lakott évtizedekig, együtt nyugszanak a Farkasréti temetőben is. 1986. október 27-ei temetésén Kellér Dezső, Ruttkai Éva és Lendvay Kamilló színházi barátai, társai mondtak sírja fölött búcsúbeszédeket. A könnyűzene egyik legnépszerűbb hazai művelőjeként kedvelt filmkomponista volt. 131 filmzenét írt, ő a szerzője többek között az Egy szoknya, egy nadrág, a 2x2 néha öt, az Esős vasárnap, a Fűre lépni szabad, a Dollárpapa című sikerfilmek zenéjének. Több mint fél évszázad alatt 45 operettet és színpadi művet (musical, zenés játék) komponált, három önálló nagylemeze is megjelent, zeneszerzői pályafutását még számos rádió- és tévéjáték zenéje, és 6-700 nyomtatásban is megjelent operett-, film- és táncdal is fémjelzi. Muzsikája áradó, lírai szépségekben gazdag. Kedveltek hanglemezei is. Írt sanzonokat, sőt szimfonikus könnyűzenét is. Külföldön is nagy sikerrel játsszák műveit. Az általa szerzett melódiák benne élnek az emberek fülében, emlékezetében. Néhány a legismertebbek közül: Álmaimban valahol, Van-e szerelmesebb vallomás, Csak egy kis emlék, Luxusvonat, Küldök néked egy nápolyi dalt. Művészi teljesítményéért 1964-ben Erkel Ferenc-díjjal, 1980-ban kiváló művész címmel tüntették ki. Halála után díjat neveztek el róla, amelyet a könnyűzene legkiválóbbjai kapnak meg minden évben. A Magyar Televízió 1992. január 1-jén emlékműsort sugárzott róla. Ízelítő műveiből - videó:
|
Az
1635-ben címeres nemeslevelet kapott csokalyi Fényes család leszármazottja,
Loránd nótaszövegíró, mérnök fia. A család Nagyváradról Magyarországra, a
Rétságra telepedett át. Fényes Szabolcs gimnáziumi tanulmányait
Balassagyarmaton folytatta. Még középiskolás korában hetente többször
Budapestre utazott, hogy Siklós Albert magántanítványaként zeneszerzést
tanuljon. Az érettségiig hat évfolyamot tudott befejezni (1927-31 között). A
nála alig tíz évvel idősebb nagynénje, Fényes Annuska Jacobi-operettek
primadonnája, másik nagynénje hegedűművésznő volt. Első dalát a Rózsavölgyi
kiadó tette közzé 1927-ben, majd a következő dalát a "Füst" című
filmben Tőkés Anna elénekelte. 18 éves korában bemutatta
A hárem
című zenés játékát az Operett Színház, bár a közönség mérsékelten fogadta,
nagyon jó kritikát kapott. Az ifjú tehetségre felfigyelt a kor legnépszerűbb
librettistája, az Ábrahám Pál távoztával komponista nélkül maradt Harmath
Imre, aki végül neki adta oda a
Maya
szövegkönyvét. Fényes Szabolcs két hét alatt készült el a zenével, ezzel
megalapozta az életét. A darab - főszerepben Honthy Hannával - bombasikernek
bizonyult, a Maya azóta bejárta szinte az egész világot, tucatnyi országban
mutatták be. A harmincas évek elején, a válságos gazdasági helyzetben ő is
külföldön próbált megélni. Peter Fényes néven – három évig Berlinben élt és
alkotott. Többek között az UFA filmgyártól kapott megbízásokat, énekelte
dalait Zarah Leander is. Berlinben tervezték a Maya világpremierjét is, de
Hitler Németországában nem lett belőle semmi a librettista Harmath és a
kiszemelt primadonna, Alpár Gitta származása miatt. 1935-ben hazatért és
számtalan színdarab, film és sláger szerzője lett. 1942-ben barátai - Keleti
Márton, Békeffy István - biztatására megpályázta és el is nyerte a majdnem
csődbe jutott Operett Színház igazgatását. A tisztséget 1949-ig töltötte be,
a nehéz időkben a Latabár-testvérek és Honthy mellett Karády Katalin, Mezei
Mária, Tolnay Klári, Csikós Rózsi, Turay Ida, Somogyi Nusi fémjelezte
társulat szolgált vigaszul a közönségnek.
