német zeneszerző,
karmester
Válságos helyzetbe került, amit súlyosbított apja halálhíre. Kifizette adósságait, úgy döntött, felhagy vándorló életmódjával és családot alapít. Weimarba utazott, ahol a nagyhercegnő egy zongoraszonátát rendelt tőle. 1813-ban, a lipcsei Gewandhaus újévi koncertjén bemutatták Rendben alkotja az Úr című himnuszát. 1813-1816 között a prágai Opera élén állt. Itt folytatott tevékenysége máig példaképül szolgál az operaházak munkarendjéhez. Ő vezette be a szóló együttes, valamint zenekari próbák azóta általánosan követett rendszerét, és a zenekari hangszercsoportok elhelyezése is legnagyobbrészt az általa kialakított elv szerint történik. Prágában ismerkedett meg Caroline Brandt híres szopránnal, akit alkalmazott, majd hamarosan megkérte a kezét. Mivel több támadás érte, beadta felmondását. Az éppen Berlinben koncertező Caroline után utazott, hivatalosan is megtartották az eljegyzést. 1816-ban a drezdai német opera vezetésével bízták meg, ahol élete végéig kemény küzdelmet kellett folytatnia az akkor még uralkodó helyzetet élvező olasz opera hatalmasságaival. Drezdában megismerkedett Friedrich Kinddel, aki vállalta A bűvös vadász szövegkönyv megírását. Az operát szokatlanul lassan írta (1820-ra lett kész), mivel színházi munkássága lefoglalta, és sokat betegeskedett. Még abban az évben ősszel megházasodott, közösen rövid hangversenykörútra indultak, meglátogatták régi barátaikat. 1818-ban felesége végleg felhagyott a színpadi játékkal, majd első két gyermekük meghalt (1819, 1820), így ismét koncertkörútra indultak északi városokba és Dániába. Még előtte befejezte A bűvös vadászt. 1821 elején ismét elővette A zeneszerző élete című biográfiáját, és elmélyült az El Cid mondakör tanulmányozásában, fontolgatva, hogy operát írjon róla. Márciusban nagy sikerrel bemutatták Berlinben a Preciosát, de A bűvös vadász bemutatója csúszott. Végül a bemutatót június 18-ra tűzték ki, az előadás a zenetörténet egyik legjelentősebb eseménye volt: a színház már órákkal az előadás kezdete előtt zsúfolásig megtelt, hatalmas siker volt - a kritikák is kedvezően fogadták. A bűvös vadász hihetetlenül gyorsan hódított Európában. 1821-ben már Lipcsében és Karlsruhéban is bemutatták, 1822-ben szinte valamennyi jelentős német város operatársulata műsorra tűzte, majd Prágában, Pesten, Amszterdamban, Zürichben, Bernben is bemutatták. 1823-ban Szentpétervárott, 1824-ben Párizsban és Brüsszelben, 1829-ben Londonban, 1833-ben Bukarestben, 1842-ben New Yorkban, 1854-ben San Franciscóban vitték színre. A bűvös vadász volt az első olyan operája, amely magyarul is megszólalt, Pályi Elek fordításában. Az 1825. évi kolozsvári előadást Szegeden, Szabadkán, Pécsett és Székesfehérvárott, majd 1827-ben Pesten is megismételték. 1822. februárjában megbízást kap egy új operára - lovagkori témával, amelyet Schlegel Sammlung Középkori romantikus költemények gyűjteménye című munkájából emelt ki (Euryanthe története). Áprilisban megszületett fia: Max Maria. Az 1823-as nyarat az Euryanthe komponálásával töltötte, melyet augusztus 29-re be is fejezett, és elindult vele Bécsbe. A bemutató napját október 25-re tűzték ki. Az előadás nagy siker, ennek egyik biztosítéka a kiváló énekesnő, Henriette Sonntag, de a darab a huszadik előadás után lekerült a színpadról. Az operát 1825-ben Berlinben is bemutatták (újabb táncbetétekkel). A siker meg sem közelítette A bűvös vadászét. Valamennyi operaház műsorra tűzte, a pesti Német Színház is játszotta 1826-ban, gyér érdeklődés mellett. Weber rendületlenül hitt orvosainak, és mindenféle kúrának alávetette magát gyógyulása érdekében, de későn ismerték fel tüdőbaját. Pihenése idején két meghívást is kapott. A párizsi Nagyopera felkérte zeneszerzőnek és karmesternek Désaugier Akhilleusz haragja című librettójához. A másik meghívás Londonból érkezett, Charles Kemble, a Covent Garden igazgatója kérte fel egy germán témájú opera megírására - az angol ajánlatot fogadta el. Kemble a tárgyalások folyamán két operatémát is felvetett, a Faustot és az Oberont. Weber az Oberon mellett döntött. A mű megírásához 1824 decemberében kezdett hozzá, amikor J.R. Planchétől megkapta a szövegkönyvet. Weber drezdai szolgálata rendkívül megerőltető volt, mivel kollégái sokat betegeskedtek, illetve nehezítette helyzetét, hogy megváltozott a színház vezetősége és az új intendánssal sok nézeteltérése támadt. Az 1825. esztendő első jelentős eseménye Weber második fiának, születése volt (Alexander Victor Maria később jeles festő). Február elejére már a teljes szövegkönyvet kézhez kapta és nekiállt a komponálásnak. Hamarosan kényszerpihenőre szorult: ereje elhagyta, gyakran kiverte a láz, erősödtek gégetáji fájdalmai. Az orvosai Emsbe akarták küldeni gyógy kúrára, de ő hallani sem akart róla, inkább visszavonult Drezda melletti nyári otthonába. Mivel a pihenés sem segített rajta, végül hallgatott orvosai tanácsára. A kúra nem sokat használt, de a pihenés és a vidám társaság legalább életkedvét visszaadták, így augusztus 20-án hazatérhetett és folytathatta operájának komponálását. 1826. januárjában állapota jelentősen romlott, ennek ellenére február 16-án elindult Londonba. Útközben hosszabb megállót tett Párizsban, ahol találkozott Cherubinivel, Rossinivel és Auberrel. Végül március 5-én érkezett Londonba, ahol feszített tempóval és a tőle megszokott szigorral és pontossággal 1826. április 12-én elhangzott az Oberon első előadása. A londoni előadás nagy sikere után Weber egészségi állapota szemmel láthatóan romlott. Orvosi tiltás ellenére még néhány hangversenyen fellépett, végül úgy döntött, hogy június 6-án nagybetegen hazaindul (szerződése 12-ig szólt). Június 4-én este még barátai társaságát élvezhette, másnap reggel azonban holtan találták: a tuberkulózis végzett vele. Június 21-én helyezték örök nyugalomra a Moorfield-kápolnában. Hamvait 1844-ben R. Wagner kezdeményezésére hazaszállították Drezdába. Művei, különösképpen A bűvös vadász, az Euryanthe és az Oberon nagyban befolyásolták a romantikus zene kialakulását, ezért gyakorta a német romantikus opera atyjaként emlegetik. Műveiben felelevenítette a német népi hagyományokat, fölfedezte a hangszín szuggesztív vonásait, a hatáskeltés és a zenei jellemzés eszközét látta meg bennük: bizonyos hangszerekhez és hanghatásokhoz szimbolikus jelentést társított, amivel a korábbiaktól eltérően merőben más operadramaturgiát és zenei gondolkodást tett lehetővé. Átvette és továbbfejlesztette Spohr visszatérő témákra épülő kompozíciós technikáját, ő alkalmazta először következetesen a vezérmotívumnak nevezett dallamelemeket. Írt hangversenykritikákat és zeneelméleti tanulmányokat. Regényírással is próbálkozott (életrajzi regénye befejezetlen). Ízelítő műveiből - videó:
|