belga
hegedűművész, karmester, zeneszerző (1858–1931)
Liége-ben
született. Első zenetanára édesapja – szintén hegedűművész és amatőr zenei
társaságok karmestere volt. 1865-től a szülővárosában található
konzervatóriumban folytatta tanulmányait. Rendszertelenül járt órákra,
amelyek 1869-től 1872-ig teljesen megszakadtak. Ekkor Massart osztályában
tanult tovább. 1874-ben ezüstdíjat nyert egy versenyen, jutalmul Brüsszelben
Henryk Wieniawskitől vehetett órákat. 1875-ben a párizsi Konzervatóriumban
Vieuxtemps karolta fel. 1879-ben Berlinben a Bilse zenekar vezetője lett.
Anton Grigorjevics Rubinstejn segítségével 1882-től egymaga járta a világot,
hegedű szólistaként turnézott. Hangversenykörútja során Budapesten is járt.
1886-1898 között a brüsszeli Konzervatórium professzora volt, és az 1886-ban
általa létrehozott Ysaye - kvartettet vezette. Tevékenységének
csúcsán, 1894-től képességét világszerte megismerték, Amerikában is
koncertezett. Kufferath, Ysaye tiszteletére Szimfonikus Koncerttársaságot
alapított, amelynek hangversenyein modern zenét is játszottak. Ez a hely
hamarosan a belga zenei élet középpontjává vált. 1918-tól a Cincinnati
Szimfonikusok karmestere lett. 1922-ben visszatért Belgiumba, és zenekari,
majd 1923-tól kamarazenei koncerteket adott. 1931. május 12-én hunyt el
Brüsszelben.
fiatalon és később
Korának nagy virtuóza volt, de
technikai tudását mindig a zenei kifejezés szolgálatába állította.
Virtuozitásával iskolát teremtett. Többek között 1886-ban Franck az A-dúr
hegedűszonátát, 1893-ban Debussy a g-moll vonósnégyest neki, illetve
vonósnégyesének ajánlotta. Az iskolateremtő belga hegedűművész, karmester,
zeneszerző (mellesleg szenvedélyes horgász és sörivó), 1923-ban komponált
Hat szonátájával
(szóló hegedűre, op. 27) neves hegedűs pályatársai előtt kívánt tisztelegni.
Az elsőt a magyar Szigeti Józsefnek, a másodikat a francia Thibaud-nak, a
harmadikat a román Enescunak, a negyediket az osztrák Kreislernek, az
ötödiket a belga Crickboomnak, a hatodikat pedig a spanyol Quirogának
ajánlotta. Ismertebb alkotásai közé tartozik még hegedűversenyei mellett,
többek között -
Szonáta gordonkára
(op. 28),
Szonáta két hegedűre,
két vonós trió, egy kvintett, és egy eredeti-, talán az egyetlen vallon
nyelvű opera (Piere li
houyeu, bemutató 1931
Erzsébet királyné jelenlétében). 1937-ben tiszteletére alakult meg
Brüsszelben a Concours International Ysaye.