magyar zeneszerző
A Budai Színkörben időről időre kerülnek színre operettjei, és Sebestyén Gézával egyre bensőségesebb munkakapcsolata alakul ki, aki a "Nóta vége" című darab 75. előadása után maga mellé veszi vezetőnek. Színházigazgatóként vezeti hat éven át a Royal Orfeumot (a mai Madách Színház helyén), 1918-1923 között, majd két esztendőn át 1924-1926 között, a Budapesti Városi Színház (ma Erkel Színház) igazgatója, 1926. november elsejétől fogva bérlő igazgatója lett az Orfeumnak. Műsorpolitikája révén világsztárok szerződésével frissíti a hazai sztároktól is gazdag kínálatot, ezzel Budapest elsőrangú helyévé emelte az Orfeumot. Zenekarok, zsonglőrök, bűvészek mellett az akkori Európa leghíresebb svájci származású zenebohóca Grock (Adrian Wettach), akinek mestere a magyar Alberto (László János), Zerkovitz felkérésének eleget téve jön hazánkban hosszabb időre, annak ellenére, hogy a világ számos országába felléphetett volna jóval magasabb összegért. Hosszú hónapokon keresztül Josephine Baker vendégművészként a társulat tagja. A színes bőrű őrjítő csillagért Berlinből, Bécsből, Milánóból is rendszeresen utaztak ide, és valósággal a csilláron is lógtak, csakhogy bejussanak az Orfeumba. Amikor ideérkezett a sztár, Zerkovitz egy dalt írt számára, Gyere Jozefin címmel, ami idővel nagy hazai slágerré vált, de Bakernek a világ számos helyén jelentett sikert. Számtalan slágert írt még Baker számára Zerkovitz, amire a párizsiak még ma is szívesen emlékeznek, bár az ő neve elhomályosult a múlt ködében. Családi élete botrányoktól mentes, szeretettel teli, és nem a nagyközönség előtt zajló (két fia született). Nincsenek titokzatos táncosnők, balerinák, pletykák is inkább a tehetségét, sikereit irigylők körében. Nem mindennapi szerződést kötött vele a Rózsavölgyi Zeneműkiadó: a megállapodás szerint kizárólag nekik írt, méghozzá annyit, amennyit akart - évi 150 ezer koronáért. Nem csoda, hogy rengeteg irigye volt, sikerei révén pedig a kabarénak nemcsak szerzője, de céltáblája is lett. Azon kevesek, közé tartozik, akiknek életét, valóban kitöltötte a család. Vidám, kedves egyszerű ember volt. Képességeit a könnyűzene területén nem kisebb muzsikusok ismerték el, mint G. Puccini vagy P. Mascagni. Az előbbivel sokszor nyaralt együtt Viareggióban. De nem szállt fejébe a dicsőség: a Fliederlied és Falling leaves címen külföldön is népszerű slágere, a Hulló falevél sikerét például nem magának tulajdonította, hanem a szám ősbemutatóján a színpadra hulló aranysárga falevelek akkoriban még szokatlan látványának. Búcsúzóul, halála előtt még egy dallal megörvendeztette az utókort, mely a Lehoznám néked a csillagot is az égről című dala volt. A második világháborút követően 1948-ban, viszonylag fiatalon 67 évesen hunyt el, így már nem érte meg, hogy darabjai eltűnjenek. Élete során 36 operett zenéjét-, ezen kívül közel 800 dalt komponált. Két mozifilm, az "Iza néni" 1933-ban, és 1938-ban "A papucshős" film betétdalait írta. Zenéi felhasználásával egy a harmincas években játszódó magyar film, a "Vasvirág" c. film, zenei betétjei fűződik még a nevéhez. Dalaiból sok porosodik operettszövegkönyvek lapjai közt, de jó pár zerkovácot (ahogy régen nevezték) ma is nap mint nap dudorászunk - gyakran anélkül, hogy bármit is tudnánk keletkezésükről és a szerzőről. Megjelenése előtt Budán szinte kizárólag osztrák sramlizenét játszottak a kocsmákban. Ő volt a magyar kuplé megteremtője. Magyarosította az orfeumi dalokat és a zenés színpadok műsorát. A ligeti mutatványosbódék verklijeiből is az ő dalai szóltak: a "legfőbb verklis" Schrőder Janitól három kintornát is kértek a Csókos asszony előadásához, amelyben egyébként a színházi zenekar mellett Rahó István katonabandája és a Párizsból érkezett Palm Beach Five jazz band is fellépett. A közelmúltban a Csókos asszony újra visszakerült a színházak műsorára, a Vígszínház 1987-ben hatalmas sikerrel újította fel a Józsefváros békebeli világába vezető darabot. Az 1926-os ősbemutató közönsége különben könnyes szemmel élvezte a naiv mesét, és dúdolta az Éjjel az omnibusz tetején vagy a Van a Bajza utca sarkán egy kis palota című örökzöld slágereket. Ízelítő műveiből - videó:
|
Népszerű
sanzon- és operett szerző, a 19-20. századforduló utáni magyar kuplé- és
sanzonszerzők egyik legjelentősebb alakja. Szegeden született, a 7 gyermek
közül ő volt a legfiatalabb, testvérei közül Rezső (Rudolf) bátyjával volt
igen jó barátságban életei végéig. A zene iránti rajongást zenetanár
édesanyjának köszönheti, aki Goldmarck növendéke volt egykor. Gimnáziumba
már Pesten járt a Markó utcai reáliskolába (Berzsenyi), ahol bevezetik a
vasárnap délelőtti iskolai matiné előadásokat. Diákok zenélnek, rendeznek,
előadnak, a nézők jó része is diákokból és szüleikből áll. Egy ilyen
előadáson vezényelt először a diák -Zerkovitz egy 24 tagú zenekart,
mindenféle előtanulmányok nélkül. Mellette lopva a Fisch-varietéket és a
Hökköm-színház előadásait látogatta. 14 évesen Mészáros Imre és Valdmann
tanítványaként hegedülni tanul, de hegedű helyett órákig a zongora előtt ül
és saját dallamait játssza. Zongoratudását még a szülői házból hozta. Egy
nap Mészáros Imre hívatja édesanyját és kijelenti, hogy zenei antitalentum.
A család ezért két bátyjához, Rezsőhöz és Emilhez hasonlóan (gépészkar) a
Budapesti Műegyetemre irányítja őt, de az építészmérnöki karra. Első
kupléját is egyetemista korában, két vizsgaközti levezetésül írja,
Integrál Böske
címmel, amely dalban saját egyetemi kollegináit figurázza ki. Később, egy
egyetemi rajzóra alatt veti papírra a
Katóka, szívem szép Katája
c. dalát. Ugyancsak az egyetemi évekhez kapcsolódik
Bözsi ne sírjon, első
nagy sikert hozó száma. Kitüntetéssel szerez diplomát (1903), a MÁV-nál
helyezkedik el, először közreműködik a Műegyetem akkor épülő
épületszárnyainak kidolgozásában. Majd Olaszországban műemlék
restaurálásoknál (1905) kap munkát. Hazatérve részt vesz a Királyi palota
egyes részeinek helyreállítási munkálataiban. Baumann Károlyt, az orfeum
népszerű énekesét felkeresve bemutatta neki első szerzeményét, aki a számot
előadta műsorában. A dal sikert aratott. Zerkovitz még mérnök, de ettől
kezdve megállíthatatlanul jönnek élete végéig a dalok tollából. Rövidesen
Albach, Gyárfás Dezső a kor legnevesebb komikusai, László Rózsi, és Solti
Hermin, Medgyaszai Vilma, a kor női dizőzei éneklik dalait a Bonbonierre
kabaréban (1907). Azután a
Hulló falevél
slágere, egy csapásra megváltoztatja életét. Nemcsak országos ismertséget
szerez, de az előadó művésznő lesz a felesége 1910-ben. Egy esztendős
házassága alatt írja meg első operettjét, 1911-ben (Aranyeső
1913. február 21. Népopera). Gyors egymásutánban, követik a dalok és
operettek egymást, hamarosan az ország, és lassan Európa egyik
legfoglalkoztatottabb zeneszerzőjévé válik. Nem csak itthon, hanem Bécsben,
Berlinben, Hamburgban, Milánóban fújják slágereit, és Amerika szerte is több
színpadon játsszák dallamait, operettjeit. Milánóban, a Lyrico Teatroban
mutatják be például a
La bambola della prateria
című darabját (eleve olasz nyelven írta), a premier után Giacomo Puccini
gratulál sikeréhez. Itthon irigyelték, a háta mögött Lopkovitznak gúnyolták.
Kortársa és kollégája Kellér Dezső szerint is a nagyszámú slágere közt akad
néhány más szerzők dallamvilágából felismerhető átirat, ám a java eredeti és
hamisítatlan, sőt jellegzetesen Zerkovitz. Az első világháború után
Budapesten szívszorító hangulat uralkodik. A lázadás több hullámban eléri az
országot és ő a lázadók oldalára áll. Fedák Sári autójában ül 12
cigányzenész társaságában, 1919. április hatodikán, és a kommün számára
írott dalának kottáit osztogatja, az autogramot adó Fedák mellett. Fedákot
vörös múltjáért bebörtönzik Bécsújhelyen, Zerkovitzot jobboldali támadások
érik a propaganda daláért, a
Be be be kell lépni a vörös hadseregbe
nótájáért, és annak kétszázezer kinyomtatott példányaiért. A kommünt
követően elmegy a támadások elöl külföldre. Sanzonjait, slágereit a Fővárosi
Orfeum mutatta be, Gyárfás Dezső előadásában. Sorra jöttek a nagysikerű
operettek:
Árvácska, Nóta vége
és 1926-ban a Városi Színházban Honthy Hanna és Hegedűs Gyula
főszereplésével a
Csókos asszony. Ezt
számtalan újabb zene követte, köztük olyan slágerekkel, mint az
Éjjel az omnibusz tetején.
Aztán a
Muzsikus Ferkó, Honthy
- Kabos játéka mellett, Biller Irén az UFA berlini sztárja, és Kiss Ferenc a
címszerepekben, jelenti a sikeres Zerkovitz operettek következő állomását.
1927 május 21-én bemutatják
A legkisebbik Horváth lány
c. operettjét.
