Túl nyugaton
Túl nyugaton
Alkonyul
Andalog
Megújul
A nyugalom.
Dobok dübörögnek
Dobok dübörögnek
Lüktet a lég
Nagy hangon üzennek
Sötét az ég
Vad lángok szökellnek
Táncolj ma még.
Dobok dübörögnek
Miénk az éj.
Aranyeső
Arany virágát rázta tavaszon
Nyáron ott a zöld lomb susogott
Őszre színes levél köntöst öltött
Télen csak a csupasz ág zörgött.
Az Egó kinek…
Az Egó kinek fájdalma van
A léleknek csak dala van
Hisz a messzi kékség
Csupa szépség
S a végtelen oly vágytalan.
Elrepít
Elrepít az érzelem
De gátat vet a félelem
Végtelen a rejtelem
Nem tör át az értelem
A túl erős fényeken
Csak káprázik a szem