Andók Veronika vagyok, 1975-ben születtem Kazincbarcikán.
Nekézsenyben, a Bükki Hegyhát egy gyönyörű szegletén egy csodaszép, erdőkkel körülvett kedves kis falucskában élek a családommal.
Gyermekkoromtól kezdve írok verseket és az évek folyamán több gyermekversemet megjelentette a Tóth Könyvkiadó különböző antológiáiban, a Dörmögő Dömötör, a Tappancs, a Dió magazin lapjain találkozhattak vele a gyerekek, két művem már tankönyvben is szerepel, de több gyermekzenekar is megzenésítette a verseimet, melyek megtalálhatóak a Youtube-on.
2018 karácsonyára megjelent első önálló verseskötetem Fénysuttogó címmel, melyben felnőtteknek szóló verseimet találhatóak meg, majd 2021-ben A hegyhát kincse címmel egy illusztrált verseskötetem, melyben bemutatom gyönyörű falunkat, Nekézsenyt végig vezetve az évszakok változásain a kedves olvasókat.
Legszívesebben tájverseket írok, szavakkal festek tájképet. Igyekszem verseimben pozitív életszemléletemet, a környezet, a teremtett világ védelme iránt érzett elkötelezettségemet is átadni olvasóimnak.

Végezetül álljon itt saját hitvallásom, melyet nevem kezdőbetűinek felhasználásával szedtem versbe:
Világomba fényt csempészni,
Egyre jobbá cseperedni,
Rendületlen hinni, bízni,
Olthatatlan mindig égni,
Nem csüggedni, mosolyogva
Itt a mostban szétragyogva
Kik szeretnek, óvni őket,
A számomra ez az élet.