-
Éles Anett
Írások
Nekem a minden
Nem jelent semmit a kék ég, lopott mosolya a napnak, nélküled a hold sem fényes, az este is csak egy napszak, virágok színét...
Milyen volt, kincsem?
Harmat könnycseppeket ringat el a rét, rügyeket bont ki a májusi szellő, dús mező neveli pipacs gyermekét, aranyat izzad odafent a felhő. ...
Hullik, csak hullik…
Madárka billeg a hűs avarágyon, elsuhan, megpihen szilvafa ágon, a csodaszép éneke mennyekig ér, és hullik, csak hullik a sárga levél. Bronzhajú bokrok becézik...
Tövisbetűk
Fájdalmas tüskékből szép rózsát nevel, fátyolos hangon szakad sóhaja fel, napfényt álmodik a sötét felhőkre, és fáradtan köp a szürke cipőre. Mennyit kibír. Dörzsöli,...
Erzsébet kápolna
Madárdal ébred és messze száll, átölel féltve a napsugár, ábrándos, felhős a végtelen, színekre bomlik a láthatár. Felzúg a harang, tán válaszol, hangja a...
Anyám mesélt nekem
Anyám mesélt nekem, elringatott csendben, a világ tiszta tükre ő volt a szememben. Anyám mesélt mindig, ezer csodát, százat, suttogó szavai bejárták a házat....
Nekem az ősz…
Nekem az ősz az összebújás, védő öledben melegedés, nekem az ősz a színkavalkád, nem fájó, csodás elengedés. Vadvörös csók az őszi...
Őszi pillanatok
A nyár kifáradva nyújtózott elénk, kacéran kacsintott, s lángoló haja ezernyi színét úgy ontotta felénk, táncolt a napsugár fénylő aranya. Hajukat...