Bemutatkozás :
Üdvözöllek!
Oleg vagyok, egy újra visszatérő alkotó. Meglehetősen régen találkoztunk, ha találkoztunk is valaha. Mindenesetre örülök Neked!
Örülök annak, hogy mesélhetek. Magamról, az engem megszálló gondolatokról, legyenek azok bármilyenek is, aggályokról, örömről vagy bánatról.
Lehet itt szó bármiről, lesz itt szó sok mindenről, mert rengeteg minden történt, folyamatosan történik, ami sokszor pozitív értelemben elképesztő, egyúttal hihetetlen, magával ragadó vagy éppen elrettentő, de szerencsére sokszor varázslatos is az, ami minket körülvesz.
Ha pedig nem kézzelfogható és nem valamilyen eseményhez köthető lesz az, amit éppen olvasol, az egy hirtelen, az ablakon a széllel beszáguldó ihletnek a foszlánya, mely szélütésszerűen elszédített engem vagy egy vihar-kavalkádként felkavarva arra késztetett, hogy improvizáljak verses vagy teljes mértékben kötetlen és nem keretek közé zárt formában. Csak is szabadon! (Szabadság, Egyenlőség, Testvériség! Ugye?)
Direkt módon ritkán írok, sokszor leginkább spontán, de mindig őszintén és igazán, igazán odaadóan és meghatódottan, elhivatottan.
Igyekeztem mindig pártatlan, független maradni, megtartani a szubjektív véleményemet és ugyanakkor objektív is lenni. Mostanság ez nem egyszerű, nem egyszerű nem elfogultnak lenni, nem egyszerű közölni, mert közölni és üzenetet továbbítani az éterbe, az felelősség.
Nem egyszerű, amikor a szólásszabadságból sokszor már csak a szólás marad meg, amikor valaki szól, hogy ne szólj. Jómagam viszont mindig is felszólaltam és fel is fogok szólalni az igazságtalanság ellen. Vagy az ellen, amit etikátlannak, amorálisnak* és embertelennek avagy éppen ízléstelennek érzek vagy félrevezetőnek vélek. Ez az, ami az évek során nem változott. Jómagam viszont folyamatosan változom és változni is fogok az itt újra eltöltött évek során is, aminek Te, Ti tanúi lesztek.
Végül pedig meglátjuk, hogy mivé kerekedik vagy ívelődik ez a történet.
Köszönöm, hogy itt vagy s köszönöm, hogy itt lehetek!
-Oleg
* A morál az is egy szubjektív dolog ugyebár. Van, aki megpróbált megszabadulni tőle vagy megkérdőjelezte azt, mint például Nietzsche. Van, aki dogmákhoz ragaszkodik vagy sajátos hithez, hitvalláshoz, babonához, egy szokáshoz vagy éppen szokásjoghoz. Azonban ez egy külön téma, amit később meg is ragadok s ki is fejtem ezen alkotói oldalamon.
(Továbbá fontosnak tartom megjegyezni azt, hogy nem fogom magam bármiféle piedesztálra emelni és a magasból prédikálni. Hiszen a véleményem szubjektív, tévedhetek is állításaimban, megérzéseimben, gondolataimban. A legjobb tudásom szerint cselekszem és nyilatkozom, ennyi biztos. Az előző században élő fizikusok elméleteire is születtek ellenbizonyítékok vagy továbbfejlesztették őket. Sokat tapasztaltam, sokat fogok tapasztalni és tanulni is még. Emberként pedig jómagam is esendő vagyok, egyáltalán nem tökéletes és ez rendben is van így. Elfogadom magam minden hibámmal és egyéb nüánsznyi sajátosságommal együtt).
Szerzői oldalam a Facebook-on:
https://www.facebook.com/randomvers/
Oleg vagyok, egy újra visszatérő alkotó. Meglehetősen régen találkoztunk, ha találkoztunk is valaha. Mindenesetre örülök Neked!
Örülök annak, hogy mesélhetek. Magamról, az engem megszálló gondolatokról, legyenek azok bármilyenek is, aggályokról, örömről vagy bánatról.
Lehet itt szó bármiről, lesz itt szó sok mindenről, mert rengeteg minden történt, folyamatosan történik, ami sokszor pozitív értelemben elképesztő, egyúttal hihetetlen, magával ragadó vagy éppen elrettentő, de szerencsére sokszor varázslatos is az, ami minket körülvesz.
Ha pedig nem kézzelfogható és nem valamilyen eseményhez köthető lesz az, amit éppen olvasol, az egy hirtelen, az ablakon a széllel beszáguldó ihletnek a foszlánya, mely szélütésszerűen elszédített engem vagy egy vihar-kavalkádként felkavarva arra késztetett, hogy improvizáljak verses vagy teljes mértékben kötetlen és nem keretek közé zárt formában. Csak is szabadon! (Szabadság, Egyenlőség, Testvériség! Ugye?)
Direkt módon ritkán írok, sokszor leginkább spontán, de mindig őszintén és igazán, igazán odaadóan és meghatódottan, elhivatottan.
Igyekeztem mindig pártatlan, független maradni, megtartani a szubjektív véleményemet és ugyanakkor objektív is lenni. Mostanság ez nem egyszerű, nem egyszerű nem elfogultnak lenni, nem egyszerű közölni, mert közölni és üzenetet továbbítani az éterbe, az felelősség.
Nem egyszerű, amikor a szólásszabadságból sokszor már csak a szólás marad meg, amikor valaki szól, hogy ne szólj. Jómagam viszont mindig is felszólaltam és fel is fogok szólalni az igazságtalanság ellen. Vagy az ellen, amit etikátlannak, amorálisnak* és embertelennek avagy éppen ízléstelennek érzek vagy félrevezetőnek vélek. Ez az, ami az évek során nem változott. Jómagam viszont folyamatosan változom és változni is fogok az itt újra eltöltött évek során is, aminek Te, Ti tanúi lesztek.
Végül pedig meglátjuk, hogy mivé kerekedik vagy ívelődik ez a történet.
Köszönöm, hogy itt vagy s köszönöm, hogy itt lehetek!
-Oleg
* A morál az is egy szubjektív dolog ugyebár. Van, aki megpróbált megszabadulni tőle vagy megkérdőjelezte azt, mint például Nietzsche. Van, aki dogmákhoz ragaszkodik vagy sajátos hithez, hitvalláshoz, babonához, egy szokáshoz vagy éppen szokásjoghoz. Azonban ez egy külön téma, amit később meg is ragadok s ki is fejtem ezen alkotói oldalamon.
(Továbbá fontosnak tartom megjegyezni azt, hogy nem fogom magam bármiféle piedesztálra emelni és a magasból prédikálni. Hiszen a véleményem szubjektív, tévedhetek is állításaimban, megérzéseimben, gondolataimban. A legjobb tudásom szerint cselekszem és nyilatkozom, ennyi biztos. Az előző században élő fizikusok elméleteire is születtek ellenbizonyítékok vagy továbbfejlesztették őket. Sokat tapasztaltam, sokat fogok tapasztalni és tanulni is még. Emberként pedig jómagam is esendő vagyok, egyáltalán nem tökéletes és ez rendben is van így. Elfogadom magam minden hibámmal és egyéb nüánsznyi sajátosságommal együtt).
Szerzői oldalam a Facebook-on:
https://www.facebook.com/randomvers/
Telefonszám: :
06706091115