

-
M. Simon Katalin
Írások

Anyácskám ringat
Anyácskám ringat Anyácskám ringat: Aludj, gyermekem! Simogat hangja, lágyan, melegen. Közelg az álom, érzed bársonyát? Ne félj az éjtől, szórja csillagát! Anyácskám...

Édesanyámhoz
Édesanyámhoz Simogasd homlokom hűvös mirtuszággal, oldozd félelmemet bölcsődal szavával, fehérruhás testem ringasd, míg elalszom. Segíts, édesanyám, legyen szép az álmom!

Az ember dicsérete
Az ember dicsérete Kereszted súlyos, vállad remeg, verejték marja sebeidet. Hosszú az út, lélekkel bírod, erőd a fény, sorsod nem sírod. Mögötted sötét, zúgó...

A fény gyümölcse
Égen időző Isten hű szolgája melegét ontja a domb oldalára, hol hamvas gyümölcsök érnek a fényben, buja bokrok ágán fürtökbe fűzve. Mélyről eredő gerincük tartását...

A bölcsességről
„Boldog az az ember,aki megtalálta a bölcsességet, és az az ember, aki értelmet kap.” / A Példabeszédek Könyve/ A bölcsesség rejtett kincs, arany, ezüst, drágakő...

Pillanataid
Egy kép, egy hang, egy mozdulat – három értelmes pillanat, követik a többiek, ne hagyd, hogy űrrel teljenek! Töltsd beléjük álmaid, gyöngédséged, vágyaid, telítsd...

Örök vándor
Folyó vagyok, hegyek közt zajló, völgyhöz simuló örök vándor, itatok szomjazót, szépségem szemnek és léleknek gyönyör, hordom terhét idők bajának, vívok szennyes hordalékkal, míg erőmet...