Burik Mária Rozália (szerzői név: Rosamaria B.)

Magyar jogász költő. Budapesttől nem messze, a Dunakanyarban, Zebegényben született. Szülei még paraszti sorból származnak, akik már állami alkalmazottként nevelték fel gyermeküket. Általános iskolába Verőcén, gimnáziumba Vácott járt. Tanulmányai során meghatározóak voltak számára az irodalom és a történelemórák, melynek következményeként előbb a nemzetközi újságírás, mint pálya kezdte érdekelni, majd egy hirtelen fordulat eredményeként a jogi pályát választotta.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogi Karán végezte tanulmányait 1985 és 1990 között. 1990-ben államvizsgázott cum laude. Diplomamunkáját kriminológiából írta. Szakmai pályafutását ügyészségen kezdte. 1992-ben szakvizsgát tett, majd a közigazgatásban folytatta pályáját, az akkor megalakult kormánymegbízotti hivatalnál, a mai kormányhivatalok jogelődénél, majd Budapestre került, központi közigazgatási szervhez. Életét mindig meghatározta a jogászi szakmája iránti elkötelezettsége, felelősségtudata.

Első verseit még egyetemi évei alatt írta, mintegy szárnypróbálgatásképpen. Negyvenes éveiben folytatta az írást az emberi élet legfontosabb jelenségeinek főképpen versben történő megjelenítésével. A líra, mondhatni talán, természetes közege. Talán ez abból is következik, hogy meghatározó életében a zene. A líra számára – hasonlóképpen, mint a zene a zenét kedvelő és művelő ember számára – a ritmus, dallam és harmónia egysége. Ahogyan a Poézis című versében megfogalmazta:
„Szívből jön a szó.
szülője a gondolat,
lelke az ihlet.”  

Versei az életről, az emberi lét legfontosabb eseményeiről, születésről, szerelemről, az emberi érzésekről, kapcsolatokról, örömről, bánatról, szenvedésről, a magányról és a reményről szólnak. Sokszor használ szimbólumokat valamely jelenség leírására. Verseit gyakran zárja valamilyen frappáns fordulattal. Versei közt előfordulnak hagyományos formájú versek, de ír haikut és esetenként időmértékes formájú verseket is.  Kedveli a szabad versformát. 2017-ben jelent meg első verseskötete, ’Szabadság, szerelem, hit’ címmel. Több antológiában jelentek meg versei: a Litera-Túra Művészeti Magazin kiadásában ’Angyalhaj’ címmel, az Irodalmi Rádió szerkesztésében ’Kerekerdő’ címmel, a ’Szerelmemnek Bálint napra’ címmel, valamint a ’Zsongó tündöklés’ címmel kiadott antológiában.  Egy verse szerepelt a XXI. Aquincumi költőversenyre beküldött versenyművekből válogatott kiadványban.

Prózai munkái többnyire novellák, illetve Örkény egyperceseihez hasonló, kissé filozofikus eszmefuttatások. Örömmel ír gyermekeknek szóló verseket, valamint meséket is, amelyeket felnőttek számára is ajánl.