A Szeretet gyertyája
Advent negyedik vasárnapja volt. -Öreg! Hagyd már abba! Olyan vagy már egy hete, mint egy gyermek! – kacagott gyöngyözőn az Angyal. Most éppen az erdei
Tóth Szilvia
2023.01.23.
Nincs hozzászólás
Advent negyedik vasárnapja volt. -Öreg! Hagyd már abba! Olyan vagy már egy hete, mint egy gyermek! – kacagott gyöngyözőn az Angyal. Most éppen az erdei
Advent harmadik vasárnapja volt. Az Angyal már egy hete, mindennap meglátogatta az Öreget. Befészkelte magát a kemencesutba esténként és beszélgettek… Beszélgettek a Hitről. Az
Advent második vasárnapja volt. Az Angyal ismét ott ült a fán. Tudjátok, lábait lógázva… Most éppen csöndesen egy dalt is dúdolt magában. Közben mosolygott. Azzal
Advent első vasárnapja volt. Az angyal lábát lógázva ült egy faágon. Gondolkodott. Az a jellegzetes „töprengős fintor”megjelent az orra és a csöpp szája körül. ..
Szívünkben a várakozás gyertyái égnek, Meg-megállunk így vasárnaponként, Fázó kezünk s lelkünk melengetjük Az égi jászol szent tüzénél. Sietős tegnap örvényébe kapaszkodva Várunk tiszta, szeplőtelen
Aranyszálra fűzzük lelkünk legjavát, Fénylő gyöngyszemekből kötünk koszorút. Ajtónkra függesztjük a várakozást, Karácsonyestéig hosszú még az út. Gyertyalángban lobog kezdet és a vég, Csend telepszik
A telet és a karácsonyt egy ideig nem kedveltem túlságosan, úgy tízéves koromtól kezdve. Akkor szerettem meg igazán, mikor már nekem is lett családom. Ó,
Advent első napját áldjuk, Fotelünkbe nyom a mély csend, Gyertyafényben pillantásunk a szavaknál is erősebb. Eljöttedet sokan várjuk, az akaratunk összecseng. Mindannyian azt kívánjuk:
A cipős-doboz akciók évek óta elterjedtek és így karácsony táján egyre több cipős-doboz akcióról értesülhetünk, amik adományozásra hívnak mindannyiunkat. Én is szívesen csatlakozom ezekhez a
A világ máglyát rakott köréd, aranyban s zöldben izzó harag állj meg, állj meg! Tűzvész emészt, s oly szép az áldozat. Vándor-csillagon érkezett fény koszorúzza
Advent fénye Édeni fényét, mennyei ékét, rejti az égbolt, álmodozón. Itt suhan; érezd, éneke ébreszt, csillan az advent, várakozón. Bársony a csend kint, és öröm
Az elveszett Adventet keresem. A kirakatokból még üvölt a black friday. Felfújt százalék szám-lufik – a vállamat lökik Én csak az elveszett adventet keresem. Nini,
Tiszta fénnyel Lobogjon, égő tiszta fénnyel, az első gyertya szelíd lángja, szívekbe költözzön a béke, gyűlölet ne kaphasson szárnyra. Néptelen utcákon félelem, bezárt ajtók mögött
Krisztust váró koszorúm, asztalközép dísze, sötétségben győzni fog, csendességem fénye. Hitem soha nem inog, remény fénye lángol, szívemben öröm dobog, advent, napot számol. Asztalunkon koszorú,
Tiszta fénnyel Lobogjon égő, tiszta fénnyel az első gyertya szelíd lángja, szívekbe költözzön a béke, gyűlölet ne kaphasson szárnyra. Néptelen utcákon félelem, bezárt ajtók mögött
Álmot leső esték Adventi csillagok Lekopott a festék Értetek sírhatok Kihűlt szeretetben Nem csillan már remény Állunk mind, hitetlen Öröm, csend ünnepén Hiába gyújtod meg