Végállomás
Indul a vonat, pöffen a mozdony, A forgalmista a peronon posztol. Zakatol a kocsi élet-telve, vígan, Nevetés harsan, új ritmus robban, „Tovább! Tovább!” – dobol
Indul a vonat, pöffen a mozdony, A forgalmista a peronon posztol. Zakatol a kocsi élet-telve, vígan, Nevetés harsan, új ritmus robban, „Tovább! Tovább!” – dobol
Bánat cseppje hull, arcomra dermed ólomszínű ég, megnyílik az emléktár, benne pihen sok elmúlt nyár. Tovatűnt pillanatot őriz merengve hervadó levél, szél felkapja, röptében pörgeti,