A fogászati rendelőben várakoztam éppen. Hamarabb érkeztem, előttem többen is voltak, de bíztam benne, hogy időben sorra kerülök. Ölemben a táskámmal és kezemben néhány papírzsebkendővel
Úgy döntöttem, követem a csillagom. Bár csaknem két hónap telt el a traumaoldás óta, még mindig van küldetésem a transzállapotban átéltekkel kapcsolatban. Meghatározó volt számomra
A legszebb ajándék Meglepetést rejtő szatyor…oly hétköznapi… Kapkodva írt képeslap…felszínes, nem igazi… Aranyszalaggal kötött csomag…annyira közhelyes… Ajándéknak akkor mi volna tökéletes? Jön az ünnep, de
Télapó mindig jő… Csengettyű hangja szól, fény árad ablakból, kíváncsi kis szemek kémlelik az eget, Télapó, merre jársz? – gyerekhad téged vár. Fény csillan az
Anya, anya! Meglepetés! Virág nincs, Az úgyis kevés. Illetve a baj Csak annyi: Tegnap bezárt a bolt S most nincs mit adni. De
