Veronika bárhogy igyekezett, képtelen volt elaludni. Úgy izgett- mozgott a paplan alatt, mint egy sajtkukac, de mégsem jött álom a szemére. Minden évben így volt
A fogászati rendelőben várakoztam éppen. Hamarabb érkeztem, előttem többen is voltak, de bíztam benne, hogy időben sorra kerülök. Ölemben a táskámmal és kezemben néhány papírzsebkendővel
Úgy döntöttem, követem a csillagom. Bár csaknem két hónap telt el a traumaoldás óta, még mindig van küldetésem a transzállapotban átéltekkel kapcsolatban. Meghatározó volt számomra
Télapó mindig jő… Csengettyű hangja szól, fény árad ablakból, kíváncsi kis szemek kémlelik az eget, Télapó, merre jársz? – gyerekhad téged vár. Fény csillan az
Anya, anya! Meglepetés! Virág nincs, Az úgyis kevés. Illetve a baj Csak annyi: Tegnap bezárt a bolt S most nincs mit adni. De
