Felhőfodor
Hófehér felhőcske Fodra égen úszik, Boldog perc emléke A szívembe kúszik. Mindenem te voltál, Hosszú életen túl, Jót s rosszat is adtál, Míg elfogyott az
Hófehér felhőcske Fodra égen úszik, Boldog perc emléke A szívembe kúszik. Mindenem te voltál, Hosszú életen túl, Jót s rosszat is adtál, Míg elfogyott az
Üveghegynek messzi csúcsán, Felhőkön túl, ködök felett Ezüst csillag hideg szikrát Ontva verseng nap fényével. Hegy lábánál aranyhajú Ifjú leány vágyódva néz Fel, fel, ezüst
Aprítós Emlékszel még? A Tejúton, tejbe aprított hullócsillagot ettünk reggelire, és vártuk hogy a tejcsárdában táncra keljen az este. Szerettelek…talán te is szerettél. Bizonytalan már
Csillagválasz Hulló csillagok könnyei, mint tengerfenék gyöngyei, káprázatos, égi látvány, midőn lejti végső táncát. Hullámok törnek az égig, esdve a csillagot kérik, vágyva a kristályos
Csillaghullás Csillag szökik az égen, vászna tiszta, hűs ében, szájat húz rá így nevet a sok imán, kérésen. Csillag szökik az égen. Bár kérhetnék, mint
Gyere és ülj le, Most mesélek neked. Hagyj hátra mindent, És ne mondogasd, hogy felnőtt vagy. Az csak egy szerep! Csak légy kíváncsi, A
Hó a messzeségben… Meseszerű. Dal a téli szélben… Altató jellegű. Mint régi mesében, Olyan gyönyörű. Furcsa fényjátékok, Itt napsütés, ott árnyék. Vakító éji