Reményhez
Eljött a hajnal, menni akarna. Ezernyi emlék, sem marasztalja. Hányszor ültünk le, esténként, hogy lelket verjen belém a folytatáshoz. Itt van a reggel,
Tóth-Kurtz Márton
2022.03.05.
Nincs hozzászólás
Eljött a hajnal, menni akarna. Ezernyi emlék, sem marasztalja. Hányszor ültünk le, esténként, hogy lelket verjen belém a folytatáshoz. Itt van a reggel,
Egyetlen hely volt, a szabad ég alatt. Domb mögé bújtunk, mikor jött az alkonyat. Hol vagytok s merre? Gyertek haza már! Arcunkon kosz, szívünkben maradás. Szél fújta
AHOL AZ ÜRESSÉG TÁNCOL A CIVILIZÁCIÓ ROMJAIN, OTT A REMÉNY HAL MEG ELŐSZÖR. AHOL A TÚLÉLÉS AZ EGYETLEN ERŐ, OTT NINCS MÉLTÓ BEFEJEZÉS. AHOL SÖTÉTSÉG
Tóth-Kurtz Márton: Oma Kietlen a létem, mióta elment, De itt hagyta mindazt, mi dolgozik bennem. Enni ad, eltemet majdan a föld, Szavai kísérnek s adnak
Haldokló Istenek új képmást szültek meg, A magasló ég alatt uralnak lelkeket. Elragadt életek, istent játszhatnak. De az új világ kegyetlen, a gyengék elhullanak. Halandók
Vöröslő halálba fulladt szabadság. Romjain felépült, elnyomó új világ. Új rendszer hajnalán a csillagok fekszenek. Rabszolgák maradtunk a fejlődés nevében. Modern sebeinken, klasszikus fájdalmak.