Halászné Magyar Márta Édesanyám halálának 25. évfordulójára Eltelt azóta már huszonöt év, és feldolgoznom sem sikerült még teljesen, rágódom olykor a múlton, miért ragadott
A szép emlékük velem maradt, bár a lelkem széjjelszakadt. Van bennem még fájdalom bőven, ki fontos volt, elvették tőlem. Csendes ürességet érzek, s lelkem mélyén
Még hallom a lépted álmaim mélyén, még látom a mosolyod pirkadatkor. Nem fogtam elégszer a kezed, Anyám, visszahoznám a múltat számtalanszor. Eltelnek a napok a
Jól állnak rajtad a virágok! – hallatszott a hálóhelyiségből egy erőtlen, női hang. Misi egy unott pillantást vetett édesanyja szobájának irányába. Már megint kezdi –
Édesanyám! Édesanyám, fáj a szívem, Drága Anyám. Fáj a szívem, hidd el nékem árva lettem, ez a végem. Földi létem nem kell nékem, meg is
Réges-rég egy elfelejtett kis faluban Feljöttek a csillagok S minden egyes kiscsillagon piciny Lélek láblógatva hintázott. Akkoriban, csillagfényben apró kislány Éppen arról álmodott, De
Természetesen édesanyám a múzsája az Anya című versemnek. Egy nagyon fontos üzenete van a versemnek minden édesanya de leginkább minden ember számára: a legnagyobb ajándékot, az ÉLETET édesanyánktól (édesapánktól is) kaptuk! Gondoljunk bármit is az életről, bármilyen is a viszonyunk anyánkhoz (apánkhoz) az Ő csodálatos teremtésükből, édesanyánkon keresztül érkezünk meg ide a földi világba. Anya című versem helyet kapott az Irodalmi Rádió: Szeretettel édesanyámnak című antológiájába, melyért hálás vagyok.
Gyakran megszólítanak idős emberek az utcán: – Hogy van anyukád? Add át üdvözletem Mancikának! Mondjad neki, hogy üdvözli Irénke, aki mellette ült a klubban. Vagy:
Az erdőben beköszöntött a tavasz. A fák, bokrok ágain megjelentek az első rügyecskék, tavaszi, friss szellő lengedezett a fák között és a Napocska megállás nélkül
A gyermek Ne légy olyan, mint az a fa, mely lomb nélküli, kopasz, sivár! Ne légy olyan, mint a haldokló virág, melynek szirma
Édesanyám csókja, érzem, ahogy adja, illata takarta, életem sebét. Óvott fúvó széltől, ködbe sem engedett – Csókolnám kezét. Hajamba túrt kuszán, átölelt jó anyám. Az
