Elfogyó az idő
Elfogyó az idő Feladni a reményt annyi, mint meghalni, elhagyni a fényt, s azt tapasztalni elfogyott, elfagyott az út, a láb, a cipő, nincs értelme
Elfogyó az idő Feladni a reményt annyi, mint meghalni, elhagyni a fényt, s azt tapasztalni elfogyott, elfagyott az út, a láb, a cipő, nincs értelme
Könnyre éhes magot vet bennünk az idő, és bár, kint még szalad a bolond február, mi már gyöngén féltjük, oltjuk, míg egyre nő a görbe