Gyönyörű és mégis olyan szomorú Eszter kedvenc évszaka az ősz volt. Ha megkérdezték volna tőle, miért, nem tudta volna hirtelen megmondani. De amikor jobban
Naplóbejegyzés Másnap egyedül maradok: a többiek elmennek egy kirándulásra. Én ide nem megyek, mert szeretnék kicsit elidőzni egymagam a tóparton, érezni akarom a táj
A tizenkilencedik életévemet töltöttem azon a nyáron. Pár hónapja vallottam be könnyek között az akkori páromnak, Olivérnek, hogy biszexuális vagyok, amit nagyon jól fogadott, mi
Anyák napján a föld s az ég siratja ölelő két kezét, siratja eltűnő mosolyát, és ölét, mely mindig hazavárt. Siratom én is, rég nincs velem.
A művészek többségének életeleme a műtermek harsogó kesze-kuszasága, a dohányfüsttel keveredett jellegzetes festékszaga. Sokszor alkotótársakkal közösen modelleken osztozva inspirálják egymást műveik megalkotásában. Hátat fordítva a
Kardvirág huszárok állnak sírodon, neved arannyal vésve márványlapon. Rózsát tartó angyal vigyázza kőbezárt álmodat. Rég nem dicséred, nem is szidod elhagyott lányodat. S mi
Az egész úgy kezdődött, hogy vettem egy sampont. A felirata alapján zöld tea és citrus illatút. Nagyon szeretem mindkettőt, számomra a tisztaságot, természetességet szimbolizálják. Az
Lefeküdtem a földre, az oldalamra fordultam és vártam. Üres volt a fejem, úgy éreztem, készen állok. Ahogy megszólalt a zene, bizsergető érzés kerítette hatalmába az
Gyönyörű, őszi délután volt. A főtéren sétáltunk épp a gyerekekkel. Minhármunkat hatalmába kerített egyfajta „élni jó” érzés. Egyikőnk sem mondta ki, de éreztem rajtuk, és
Korán reggel van, amolyan esős októberi. A levelek fele már földet ért és egyre hamarabb sötétedik. Az mellékes, hogy az ősz az egyik kedvenc évszakom,
SODRÁSBAN Már pirkadt, mikor az öregasszony csendben kilépett a házból. Fejkendőjét szorosra kötötte, a rózsafüzért a nyakába akasztotta, vállkendőjét fázósan összehúzta. Kosarával a
Gyermekkoromban, a nagyszüleim kertjének biztonságában el sem tudtam képzelni, hogy ezenkívül is létezhet valami a világon. Bármi más, ami fontos lenne. Persze gyerekként fogalmam sem
Az imázs-film Az előző részek tartalmából: Új év, új kezdet. Nekünk egyben az utolsó lehetőség, hogy rendben hagyjuk utódainkra a Blokkot. Ennek érdekét szolgálta a
Ha nem leszel többé mellettem, Szíved nem pihen meg szívemen, Hová is repülnék nélküled Messzire tűnő szürke fellegen? Patakcsobogásban lágy hangod susog, Lángod megperzsel vöröslő
Utoljára vagyunk itt ma, Hisz eljött az idő az utolsó búcsúra, Pedig most volt mikor először ült a padokba a sok kisgyerek, S mikor másodikban
Térdig süpped a lábam a hóba, de kitartóan próbálok lépésről lépésre nagyapám lábnyomába lépni. Ő igyekszik kisebbeket lépni, hogy kilenc évemmel követni tudjam, közben
Sosem felejtünk… Annyi év telt már el… Mit mondhatnék neked? És… minek is mondjam? Te ezt már nem érted. Szeret ott valaki? Úgy, ahogy mi
