Hála Azt a rózsaillatot a fákon rezzenő fény-nyomot, szökőkút égre üzenő cseppjét, neked adnám a naplementét… Betenném mind egy hátizsákba, bevarázsolnám a párnádba ,
Hála Azt a rózsaillatot a fákon rezzenő fény-nyomot, szökőkút égre üzenő cseppjét, neked adnám a naplementét… Betenném mind egy hátizsákba, bevarázsolnám a párnádba ,
Te vagy az oka, hogy minden reggel felkelek S végigcsinálom a napot akkor is ha nincs kedvem. Te vagy az oka a mosolyomnak Hisz
Haladj előre, a saját céljaid felé,de ne felejts el szeretni közben!Ha érzelem nélkül mész végig az úton,elveszted az élet legfőbb lényegét!Haladj előre, a saját céljaid
Hála Hálás vagyok Uram, a csendért, ha reggel útnak indulok, mikor megértő hunyorgással kísérnek el az ablakok. Hálás vagyok Uram, a kőért, itt futnak repedései
Kicsi lelkem csupa hála, Nem kérhetek jobbat nála, Mert a mosolyt arcomra ő csalja, S bánatomat ő meg is hallja, Neki köszönhetem a boldog időket,
Ha eljön egyszer majd az az óra Mikor tudom, nem látom többé az eget… Elmúlásom ne vegyétek zokogóra! Szívetekben ott maradok veletek. Már hamarosan eljön
Nektek, kik nem kérdeztétek honnan jöttem s mi tett olyanná, amilyen ma vagyok. Nektek, kik megadtátok nékem szusszanó létemben a fény-pillanatot. Vesszen, mi múlt, háborgás
Taníts meg, Teremtőm, hálát mondani, Jólétben s rossz sorban hűnek maradni, Köszönni az áldást, megköszönni mindent, És köszönni azt is, hogyha semmim sincsen. Boldogság –
Édesanyám csókja, érzem, ahogy adja, illata takarta, életem sebét. Óvott fúvó széltől, ködbe sem engedett – Csókolnám kezét. Hajamba túrt kuszán, átölelt jó anyám. Az